Napi Hírek, 1929. október/2

1929-10-17 [0213]

§Londonból jelentik: Hevesi Sándor dr, a Nemzeti Színház igazgatója ma a londoni Kings Collegeben tartott előadást "Az aranykor nagy költői ós a 20-ik százaá, lírikusa" címen. Előadásában egyebek között a következőket mondotta: A magyar irodalom aranykorának legműveltebb költője, a magyar nyelvnek legnagyobb mestere, a magyar irodalom legkiválóíb fordítója Arany János,kortársa Flaubertnek, Lecfente de Lislenek, Conrad Ferdinánd Meyernek é s Wagner Rikardnak, azoknak a szerencsés keltőknek, akik letűnt korok kollektív emlékezetéből hordták össze a maguk érdekes, sokszínű művészi alkotásait. Ezek az írók és költők az első romantikus korszak nagy forradalmárai és nagy harsonásai után jöttek a maguk leszürödött kultúrájával és sok tekintetben közéjük tartozik Arany • János. Csakhogy a magyar költőnek mindazt, amit a nyugatiak készen és kifejlődve találtak, csonka és gyenge maradványokból es emlékekből újra kellett kitalálnia. Arany a mult század negyvenes éveiben úgyszólván csak csak két val°ságot látott maga előtt: a magyar talajt és a magyar parasztot, fi maga is parasztszűlők gyermeke volt, bár-a szerény ház fehérre meszelt falaiba család régi nemeslevelét őrizték. Arany addig nézte a magyar pusztát, a^élibábot, a maga csodálatos tükrözésével, mig az egész magyar história körvonalai ki nem bontakoztak előtte. Első nagy müve Toldi csuöálatos irodalmi szintézise a romantikus léleknek, amely borongó saemmel tekint vissza a múltba és a nagy demokratikus felbuzdulásnak, amely a negyvenes évek erős áramlata volt. Aranyt eleinte népies költőnek tekintették, de már Toldi estélye sem mutjatta annak s első Shakespeare..-fordításával János királlyal a -világ legelső Shakespeare fordítója lett, mert soha, sehol, ilyen nagy költő nem fordította Shakespearet a maga anyanyelvére. Az; ötvenes evekben, az osztrák elnyomatás idején Arany a skót baliada'keretét használva fel, ugyszólsán uj műfajt teremtett, amelyben csudálatos erővel fejezte ki mindazt, amit a magyar embernek csak éreznie lehetett, kimondania nem. Öregkorára Arany lírikus lett. Egy évtizeden át • ' *- visszafojtott lira buggyant ki belőle s az Őszikék néhány darabja": . remekmű. Az egész magyar irodalomban Arany a leglefordithatatlanabb. ' Petőfi Sándor a magyar irodalmom legnagyobb csudája. Elete csupa nyugtalanság, csupa tarkaság, sokan romantikusnak érzik, a költészetét különösen. Petőfi lírájának páratlansága épen az. hogy alapjában véve nem romantikus, akárhogy hatott is rá Shelley, aki tipikusan romantikus költő, Petőfi úgyszólván kitalálta az Alföldet, a pusztát* költőivé tette azt, amit ő előtte mindenki prózának látott és erezett. Es ami a, legcsudálatosabb, azt nem azzal érte el, hogy beleolvasott vagy beleérzett az Alfölfce romantikusan szubjektív ellenieket, hanem éppen ellen* kezoleg azzal, hogy mint a forrásvíz kristályos tisztasággal tükröz minderi; amit az Alföldön látott. Az ő Alföldje épen-Olyan költői, mint igaz, egyeV len es páratlan az egész világ irodalmában. Petőfi a Gféto^he értelmében való nagy költő; akinek minden verse alkalmi vera. de akinek sikerült verseiben az alkalom belenő az örökkévalóságba, ' "" /"Folytatása következik/