Napi Hírek, 1929. október/2

1929-10-28 [0213]

t§ Róma, október 28. Az o^asz királyi akadémiát ma ^délelőtt ~ nyitották meg" ünnepivé sefí a Capitoliumon. A" megnyitó ülésen Mussoli-" ni miniszterelnökön kivül jelen voltak a kormány tagjai, a főbb hatóságok ^képviselői, a Quirinalnál akkreditált külföldi követségek~veze '•> tői, élükön a diplomáciai kar doyenjével, Monsignore Borgoncini-Duca apostoli nanciussal,^ ott voltak továbbá az o"* asz ^akadémiák elnökei és a Rómában szókelő külföldi akadémiák képviselői s magának az akadémiának tagjai diszes egyenruháikban. Róma kormányzója, Ludovisi-Bonconpagni herceg üdvözlő szavai után Tittöni'az akadémia elnöke mondott beszedet, majd Mussolini emelkedett szólásra. A miniszterelnök emlékeztetett arfa,hogy "az akadémiát 1926; ianuár 7-én alapították s az négyévi előkészület után ülhetett össze. A szellemi, politikai és adminisztratív előkészítésinek ea a hosszú időszaka szükségesnek mutatkozott, mert olyan akadémiát kellett alajpitani, amely méltó Rómához,~ö"iaszországhofc és a fasizmushoz és mert" az akadémiának egyedül' álló székhelyet; akartak bizéesitani azzal,"hogy a pompás Raifaei-féle Palazzo delia Parnesina-t rendeztek be számára. Ennek az akadémiának, amely két nagy esemény ^után, a""nagy háború és" _ , .. a fasiszta forradalom után lött létre,"különleges univerzális" jellege van. Az akadémia olyan pillanatban alakult, amikor a korszerű civilizáció ritmusa ugy látszik kimerül a mechanizmusban es a gazdagság utáni vágyakozásban. ~ Az akadémia létesítése egyszersmind" kihívás azokkal a kétkedőkkel szemben, akik a különböző kedvezőtlen tünetekből"' a szellem elsőtétedósét jóso

7

iák, mert az most már úgyszólván kizárólag az anyagi hódításra irányul. /Folyt.köv./ A§ Paris, október 27./Magyar Távirati Iroda/Sauerwein a Matin vezércikkében rossz indulat ii be állításban ismerteti a keleti jóvátételekről tárgyaló bizottság nehézségeit. Magyarország - irja <-> egyfelől nem akarja megfizetni sem azt a jóvátételt, amellyel a trianoni szerződés értelmében a háború alatt okozott károkért szomszédainak tartozik, sem pedig azokat a kártalanításokat, amelyeket az illető államok alattvalóinak a saját területén kisajátított elkobzott vagy lefoglalt javak után kellene megtérítenie, sőt ez utóbbi igény tekintetében a vegyesbiróságok Ítéleteinek végrehajtását is megtagadja, másfelől azonban érvényesíteni akarja a békeszerződés 250.cikkéből folyó jogait és ezen a címen óriási összegeket követel, igy például Jugoszláviától 1400, Romoniától pedig 800 millió aranyfrankot. Magyarország magatartása az oka annak hogy a bizottság tárgyalásai nem jutnak előbbre. Remélhető, hogy gróf Bethlen, aki három hónappal ezelőtt Parisban engedékeny nézeteket fejtett ki megfogja érteni, hogy saját országának erdekében is ki kell jutni ebből a^zsakutcából.