Napi Hírek, 1929. október/2

1929-10-26 [0213]

o. L o n d o n b ó 1 jeleneik a.Magyar Távirati, Irodának: Sir Willian Goode, az angol népszöVe r

s egi liga oxfordi ülésén ma hosszabb előadást tartott a jóvátételi kérdésről. Sir William Goode, aki a háború utáni első időben tudvalevően a jóvátételi bizottság osztrák alosztályának hivatalos angol megbizottja volt Bécsben, mindenekelőtt hosszabban foglalkozott Ausztria és Bulgária jóvátételének ügyével. Ismertette azta helyzetet, amelyben ez a ket ország 1923-ban volt és azokat a kölcsönöket, amelyeket nemzetközi uton kapott. Magyarországot illetően azzal kezdte fejtegetéseit, hogy 1924-ben Magyarország már a teljes pénzügyi csőd szélére került, amikor a jóvátételi bizottság 20 évvel elhalasztotta jóvátételi követeléseinek 'érvényesi tését Magyarorzsággal szemben, hogy ezzel lehetőséget adjon arra, hogy az országa Népszövetség közvetítésével kölcsönt vegyen fel. Ellentétben Ausztria esetével Magyarországnak 200 millió aranykorona jóvátételi kötelezettséget kellett ugyanekkor elvállalnia. Az angol szakértők annak idején ellenezték ezt a jóvátételi kivetést, mert lehetetlennek tartottak, hogy ugyanakkor, amikor kölcsönt adnak az ország pénzügyi megmentésere, ezzel kapcsolatban jóvátételt is vessenek ki reá. Minthogy azonban más jóvátételt igénylő nemzetek ahhoz kötötték magukat, hogy beleegyezésüket csakis ugy adják a Magyarország részére engedélyezett kölcsön felvételéhez, ha ezzel egyidejűleg jóvátételi köt élezett séget is rónak reá és minthogy Magyarország helyzete napról napra kritikusabbá vált, az angolok kénytelenek voltak Magyarország érdekében és beleegyezésével álláspontjukat feladni. Magyarország tudvalevően 250 millió aranykorona kölcsönt vett fel, ami 10 százalék kamatterhet jelent számára évente, ezenkívül pedig fizeti a 20 éven át reá kirótt 200 millió aranykorona jóvátétel részleteit. A jóvátételi bizottság felfogása , . is az volt, hogy ezen a húszéves időszakon belül Magyarországtól nem lehet a megállapított összegnél többet követelni. Megjegyzendő, hogy Magyarországnak még a kölcsön felvételét megelőzően nagy anyagi áldozatokat kellett hoznia bizonyos államokkal szemben azért, hogy ezek az államok beleegyezzenek a kökcsön felvételébe. 1924 óta Magyarország - ugy mint egyébként Ausztria és-Bulgária is - a legna^ychb pontossággal fizeti'a kölcsön annuitásait. Lássuk most már, folytatta az előadó, mi történt a párisi tárgyaláson az utolsó két heten? Az a javaslat hangzott el, hogy Magyarországra, ha letörleszti 1943 év végéig 2Ö0 millió aranykoronányi iovát ételi, tartozás át. 1943. év után uj jóvátételt rójjanak ki, amelyet 1966. évig, azaz ugyanazon időpontig kellene fizetnie, mig a Toung-tervezet szerint Németország jóvát ételi Icötelezettsége tart. • Ma még rendkivül kétséges, képes lesz-e Magyarország 1943 után ujabb annuitásokat fizetni, kétségtelen azonban, hogy minden Iof

ikával és minden egészséges pénzügyi elvvel ellentétben áll^ sőt merően eltér az angol kormányok es különösen a munkáspárti kormány politikájától, ha kísérlet történnék abban az irányban, hogy uj terheket rójjanak ki oly rekonstruált országokra, melyek még nem álltak teljesen talpra^ mindaddig, amig ezek az országok úgyszólván hónapról hónapra és evrol évre fóleg az angol és amerikai pénzpiacon kölcsönvett pénzből tartják fenn magukat. /Folytatása következik./