Napi Hírek, 1929. október/2
1929-10-25 [0213]
Aülügyi bizottság ülése>folytatás./ f ^ & ^^ M t l ^ A külügyminiszter''után Baracs Marcell szolalt fel, aki visszatért az úgynevezett Masaryk-féle nyilatkozatok ügyéjje és hangoztatta, hogy a magyar/ sajtó egy része ebben a nyilatkozatban/a magyar reviziós törekvések értékes bizonyitókát! „ Abban teljesen igazat ad a miniszterelnöknek, hogy felelőssége tudatában a kormánynak kell megszabnia azt az időpontot, amikor a szomszédállamokkal tárgyalásokat indíthat. Beck Lajos álláspontjával szemben nem tartja szerencsésnek azt a gondolatot, hogy Magyarország a gazdasági helyzet Jjavitása érder kében Jugoszláviával ós Romániával a mezőgazdasági termények közös* értékesítésére valamilyen formában egyesüljön. Eltekintbe ennek a tervnek politikai nehézségeitől, ez a terv nézete szerint túlnyomóan Bománia ós Jugoszlávia érdeket szolgálná és az amerikai mezőgazdasági termelőállamok részéről , - " káros hatású ellenintézkedéseket váltana ki. - Áttérve jóvátételi problémára hangoztatja, hogy ez a legdöntőbb jelentőségű kérdése politikai életünknek ."'A kérdés lényege abban van, vájjon jogilag el volt-e intézve jóvátételi kötelezettségünk az 1924- • ben létesített megegyezéssel, vagy sem. Az a meggyőződése, hogy az 1924. évi megállapodást a jóvátétel végleges elintézésének kell tekinteni. ' Ebben a tekintetben utal a trianoni békeszserződés 163. cikkóret amely " szerint a" jóvátétel összege-csak egyszer állapitható meg és' a 164'.oikkre, amely szerint az egyszer már megállapított összeg többé hátrányunkra . nom változtatható meg. De nem emelhető a jóvátétel összege azért sem, mert az 1924-rben létesitettmegállapodás azok érdekeinek figyelembevételével és védelmére történt, akik az úgynevezett népszövetségi kölcsönt nyújtották. A jóvátétel^érdesében nagyobb nyilvánosságot kivan. Meg kell érlelődnie a/ közvéleménynek, hogy az ország egységesen léohessen fel az általános érdekek-védelmében. Ebben a kérdésben az ország egységes és nincs ellentétes partérdek,amikor az ország létérdekeiről van scó.—Egyetértünk abban is - mondotta - hogy kizártnak tartjuk azt a gondolatot, hogy az optánsok kártóritósi követelését összefüggésbe le-" hessen hozni a Jóvátétel, ügyével. Beszámításról, kompenzációról csak köl6sömös követelések esetében lehet szó; az optánsok és más magyar áliampoiga rok hasonló természetű igényeinél az úgynevezett utódállamokban nem a magyar államnak, hanem egyes magyar állampogároknak tartoznak k?rtéritéssel. Itt tehát be^aámitásról nem lehet szó. Ehhez kéoest az egyetlen lehetséges jogi konstrukció az volna, hogy a magyar állanak kellene elvállalnia a magyar állampolgárok részéről a külföldi államokkal szemben támasztható követelesek ki Rcveni i tését. ami Magyar országra • •• * .elviselhetetlen terhet jelentene. Mem tudom, van-o a magyar"kormanvnak statisztikája arról, hogy az összes utódállamokkal szemben Dereai?A+t követelések összege mennyit tesz ki Ha csak a ShaWr. Peresített tagjainak a különböző államok ellen'támasztott ^S^f^eSK^on dolok, amelyek e konstrukció mellett Bzinte'n^svarörszáfí tBrhále esnének, akkor meg kell állapitanom, hogy ez egyenlf $32al Irizál p.nzugyi csődjével. Amit nagy nehezen, Ivek fáfadságos munkájával él a lakosság,keserves ^sanyargatása utj.án el tadtunFfSif u llYön köve ^l3 ? átvállalásával; megsemmisülne:., súlyos veszélyére eazdasaöi heív" zetunknek.es pénzünk ertekének. Ha a'kormány ezt az-állálpontot g f 0 pia képviselni, maga mogott találja az ország minden pártJát? P gJ
