Napi Hírek, 1929. október/2

1929-10-23 [0213]

§ A Néaszava cimü időszá'i lap mai számában "A politikai 'foglyok éhségsztrájkba kezdtek" cimmel megjelelt közleménnyel kap­csolatban illetékes helyen a következők közlésére hatalmazták fel a Magyar Távirati Irodát: Politikai foglyoknak a büntetőtörvény értelmében azo­kat az államfogházbüntetesre Ítélteket kell tekinteni, akik nem aljas indokból követtek el politikai jellegű büntettet, vagy vét­séget.. /Miniszteri indokolás* Anyaggyüjtemeny I. kötet 51. I./ Akiket tehát az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett miatt börtönre vagy fegyházra Ítéltek, azok politikai foglyoknak nem tekinthetők. A börtön- és fegyházbüntetés végrehajtása a büntető­törvény és az annak alap ján^ibcc ásottt rendtartások szerint történik s a végrehajtó hatóságok semmiféle különbséget sem tesz­nek és tehetnek " politika" és nem politikai elitélt közöH. Rabon börtönbüntetést, fegyencen fegyházbüntetést kötelesek végrehajtani. Az igazságügy minisztérium megállapította, hogy a most folyó éhségsztrájkot közismert kommunista agitátorok levél­csempészések utján és kommunista letartóztatottakat látogató hoz­zátartozók közvetítésével kivülstől szervezték. Bizalmas közlések­ből és csempészett levelekből kiderült, hogy nem konkrét sérelmek miatt, hanem "elvi okokból' 7 rendezték az éhségsztrájkot, amelynek nyíltan bevallott célja az, hogy a politikai jellegű bűncselekmé­nyek miatt elitéltek javára a büntet és végrehajt ás mai - törvényeken alapuló-rend szerének megváltoztatását kényszerítse ki. Bizonyítéka ennek egyebek között az a tény is, hogy egyes fogházakban elvi szolidaritás fólián csatlakoztak afc éhség­sztrájkhoz vizsgálati foglwk is akik a törvény :alapján, saját költségükön élelmezik magukat, viszont számos kommunista fegyenc nem vesz részt az éhségsztrájkban, többen pedig már is abbahagy­A rabélelmezés ellen eddig kizáróan kommunista letar­tóztatottak emeltek kifogást. Az élelmezésre vonatkozó szabályok annak idején szak­férfiak közreműködésével állapították meg a táplálék mennyiségét és az étkek minőségét, hogy az megfeleljen a rabélelmezés alap­elvének, amely szerint oly fokú ell átásban kell részesíteni a letartóztatottakat, hogy egészségük és munkaerejük fenntartassák. Amikor a háború utáni evekben sikerült a rabélelmezést fokozatosan annyira javítani, hogy az Igazságügyi Orvosi Tanács tüzetesen megokolt véleménye szerint a táplálékmennyiség most már teljesen megfelel az egészség és munkaképesség fenntartásához fűződő köve­telményeknek 7 e tekintetben külföldi hasonló intézetekkel való összehasonlítás a magyar intézmények szempontjából kedvező/ a kül­ső élelmezés /csomagbeadás / ideiglenes megengedésére vonatkozó szükségrend elé tekét hatályon kivül helyeztek. Ez az intézkedés^ természetesen nem érintette az előzetes letartózt atottak, vi z sgá­lati foglyok és államfoglyok s zámára bi ztosito tt azt a jogot, hogy magukat saját költségükön kívülről élelmezhetik és nem érintik a ioeházra Ítélteknek nyújtható kedvezményeket sem. Az élelmezés a főfelügyeleti hatóság szigorú ellenőrzése alatt áll. Teljesen alaptalan tehát az a feltevés, mintha letartóztatási intézeteiknkben ^ bárkit is éhezés veszélye fenyegetne. i Az igaz ságügyminiszteri umnak előzetes tudomása volt az » éhségsztrájk kezdőnapjáról, valamint arról is, hogy a sztxájk meg­kezdésével egyidejűen sajtókampány fog megindulni a magyar börtön­ügy ellen. Intézkedés történt, hogy az éhségsztrájkban részt vevőket orvosok közreműködésével táplálják és a-sulyos rendbontásért meg­felelő fegyelmi büntetésben részesítsék. 5 J ORSZÁGOS LEVÉLTÁfl

Next

/
Thumbnails
Contents