Napi Hírek, 1929. október/2

1929-10-23 [0213]

L } I é a d ö n, október 23. /Magyar Távirati Iroda/ A Timesnek a keleti jóvátételekkel foglalkozó hosszabb cikke a Young-terv egyik érdeméül tudja be, hogy a keleti jóvátételek végleges rendezését javasolja. A békeszerződések elméletileg a jóvátételeket az összes volt központi hat Írnak közös tartozásának tekintették, tényleg azonban a megoldás sokkal bonyolultabb . A párisi békekonferencia ugy tapasztalta, hogy sokkal nehezebb feladrt volt az osztrák-magyar birodalomtól a jóvátételeket behajtani, mint Németországtól, miután a kettős monarchia területéből Olaszország, Szerbig líománia, Csehszlovákia és Lenf

yelország igen jelentékeny részeket kaptak. Kitűnt, hogy az uj usztria és az uj Magyarország túlságosan kicsiny nagyobb jóvátételi terhek viseléséhez, legfeljebb cspk az átcsatolt területeken levő igen értékes köztulajdon szolgálhatott némi jóvátétel alapjául. Ennélfogva a szövetségesek a következő elvekben állapodtak meg: Jóvátételi alapot kell teremteni és el só so rb an ez • telié sitse a? egyébként is nagyon csekély jóvátételi fizetéseket. A maradék Ausztriát, Magyarországot és Bulgáriát illeti. Az összes államok, amelyek gsztrák, magyar, vagy bolgár területeket kaptak, kötelesek ilyen módon szerzett köztulajdonokat • • .;vr:i*.* átruházott javak néven az alapnak elszámolni. E javak írt ékét sohasem becsülték fel, . de több százmillió fontot tehetnek ki. Az, utódállamok az 1919-ben kötött egyezmény alapján kötelezték magukat, hogv az alapnak félsz ab ad itás í költségek cimén összesen 57 millió fontot fizetnek. Az alap tartalmát a spaai egyezmény szerint a hitelező hat?lmak között osztják fel .Ezek szerint Franciaország és az angol birodalom az alrp hitelezői, Jugoszlávia, Olaszország, Románia és Görögország ugy hitelezők, mint adósok, Olaszország és Görögország adósságai és Követelései kölcsönösen kiegyenlítik egymást., Jugoszlávia es Románia tartozása nagyobb e két állam kövér telesénél. Csehszlovákiának és Lengyelországnak egyáltalában nincs követelése. Ez utóbbi két állam nagy összegekkel tartozik az alapnak . Ezeket az egyezményeket sohasem hajtották végre. 1921-ben, amidőn kitűnt, hogy Ausztria nem fizethet jóvátételt, megállapodtak abban, hogy az olasz, román és jugoszláv átruházottja vak és liberációs tartozások egymást kölcsönösen felemésztik. Cseh3Szlovákia_libersVciós tartozás- 1926 december 31.-én 30 millió fontot tett ki. Jugoszlávia és Románia a jóvátételi alappal szemben fejmálló tartozása ellenére további részesedéseket kapott a jóvátételi fizetésekből és Jugoszlávia kapta az összes magyar i óv áttételi fizetéseket 1924 óta. Ilyenformán a mostani bizottság feladata az átru&ázoV\ javak és liberációs adósságok alapoján fennálló tartozások ^intézése ás nem a német jóvátételi fizetések felosztása^ Az egyes /államokkal azóta alkalomszerű, külön megállapodásokat kötöttek. /Ezeket a megállapodásokat részletezi a cikk/. Igy például a magyar népszövetségi kölcsön kibocsátásakor a megyar jóvátételi tartozásokat husz évre " 200.000 fonttól 560.0^0 fontig emelkedő skála szerint állapították meg, de Magyarország végleges kötelezettsége még nincs megállapítva. Ennélfogva 1943 után Magyarország még Határozatlan ös szegj ke t volna köteles fizetni. /Vége következik/