Napi Hírek, 1929. október/2
1929-10-18 [0213]
/OsztriJf alkotmányreform, I.f oly tatás./ Az állam tekintélyének erősítését mutatja mindenekelőtt a szövetlegi elnök hatáskörének bőMtése, aki egyenjogú tényezőként lép a nemzetgyűlés mellé. A szövetségi elnököt ujabb jogokkal ruházzák fel, amelyek közül a legfontosabbak a következők: 5 szövetségi kormány kinevezése és elmozdítása, a hadsereg főparancsnoksága, ' a nemzetgyűlés feloszlatásának joga és végül amennyiben ,a köz sürgős erdekei megkívánják, az a jog, hogy a szüksegas intézkedéseket rendeletek utján megtegye. Bz alól kivétel az alkotmánymódosítása, továbbá kivételek a pénzügyi rendzsabályok. A szövetségi elnök választásánál tervbe vették az egész nép résztvételét. Az állam tekintélyére fontos, hogy az állam teljesen kezében tartja a karhatalmat. Éppen ezért a a központi kormányk . illeti meg a szövetségi hadsereg fölött való rendelkezés. Ugyancsak az illetékes szövetségi kanczellári hivatal feladata lesz,hogy a közbiztonság fent art sáról az állam egész területén gondoskodjék s őt illeti meg a rendőrségi szervekkel való rendelkezés jof a, A állami rendőrség mellett más őrszemélyzet szervezése és fentartása ifejezetten tilos. A közrend és nyugalom nagyobb megzavarásának veszélye eset énképp ugy mint csaknem valamennyi európai ál Iámban 7 el lehet rendelni B kivételes állapotot. ' A közigazgatásnak és a. bíráskodásnak a politikától való ..légtisztítását, amit oly nyomatékkal sürgetnek, szolgálják a következő intézkedések: Közigazgatási ügyekben a biráskodásfcafüggetlen hatóságokra ruház zák át; kiépítik az állati szervek kártérítési felelősségét; uiból szabályozzák a közjogi bi ró wágok/alkotmány jogi és közigazgatási biroság/összetételét ós ezeket független kinevezésekkel és messzemenő összeférhetetlenségi rendelkezésekkel minden politikai befolyás elől elvonják. További rendelkezés az, hogy a számvevőség működési körét kiterjesztik, araennyiben a számvevőség a jövőben nemcsak a tartományok pénzügyi igazgatását fogja teljes mértékben ellenőrizni, hanem Bécsnek és a többi 20.600-nel több lakossal biró községnek pénzügyi igazgatását is. Az aXkotmápyreform további problémája Bécs helyzete a szövetségi államban és e kérdés ujabb rendezése. Az 1920. évi alkotmánynak az a megoldása, amely Bécset a tartományokkal tette egyenrangúvá, nem mutatkozott kielégítőnek. A probléma e megoldásának egyik/Tcöve tkezménye volt az, hogy egy kézben tulsok jogkör halmozódott fel. Az által, hogy Bécs egyidoben-, községi, politikai kerületi és tartományi szerkezetként is szerepelt, és vx hogy ennélfogva a községi szervek ugyanakkor mint a kerületi és tartományi igazgatás szervei is működtek, szükségszerűen oly helyzet állott elő, hogy a szövetségi fővárosnak egész igazgatása és működése kicsúszott valamely a községi köteléken kivül álló ellenőrzése alól.' A tervezet oly rendezésről gondoskodik, amel^lyel az emiitett fogyatékosságok elkerülhetők, amely azonban egyúttal figyelembe veszi Bécsnek mint szövetségi fővárosnak különleges nelytzetét, gazdasági, pénzügyi'és kulturális jelentőségét. Bécsnek a terveze tben körülirt ama nely zete, amelylyel közvetlenül az állam alá kerül, az autonómia teljes megóvása és a saját törvényhozói jog meghagyása mellett biztosítja az állam befolyását azokban az ügy ékbe n^amely eket a tartományokban is szövetségi .üpvekkánt kezelnek. T^%X.%^n
