Napi Hírek, 1929. október/1
1929-10-13 [0212]
/Czettler Jenő beszámoló. Folytatás 1./ Beszédének további folyamán a gazdasági politikával foglalkozott, amely, mint mondotta, fundamentuma minden politikána k.A kenyérpolit ikaban látja az ország felemelkedésének a lehetőségét. Ma az _ elszegényedés' é s nyom moruság korszakában sok a panasz és nagyon nehéz a bajokon segíteni. Vannak, akik'denrgóg módon kára oztatják a helyzetet, bár erre semmi jogosultsá guk nincs, mert semmi módot nem ajánlottak a bekövetkezett viszonyok elke rülésére. Ma az országnak nem azokra van szüksége, akik tele torokkal tüzet kiabálnak, hanem azokra, akik odaállnak a vizipuskákhoz és akik teljes erő vei oltani iparkodnak. /Helyeslés/ Ez a tűzvész nemcsak Magyarországon lobog, egész Európát emészti ez a.láz, amelyet az elvakult győzők idéztek fel. Amerika mint # versenytárs megjelent a piacainkon és a pénz folytonos drágításával elérik, hogy termelésünket is drágitja és exportcikkeink kiviteli lehetőségét leszoritja. Á helyzet súlyos, de tanulmányai alapján állit ja,hogy megtalálhatjuk belőle a kivezető utat. Az állam maradjon meg a t kulturális és szociális gondoskodás területén de ne kezdjen maga gazdasági akciókat, mert különben az emberekben az az érzés támad, hogy mindent az állam kezdeményez és igy eltűnik a felelősség, a gazdálkodó egyén tönkremegy^. Nagyon pontosan megkell szabni azokat a határokat, ameddig az állami beavatkozás . gazdasági téren elmehet. Fontos feladat a vámpolitikai kérdések rendezése. A kisantant gyarmati '. 'helyzetbe akar kényszeríteni bennünket. Semmi okunk sincs félni attól,hogy ez bekövetkezzék, ¿7 mert a környező államok ránk vannak utalva mint ipari cikkeink fogyasztój/fa, ép úgymint mi mezőgazdasági terményeink export ja # érdekében rajuk vagyurtk ' utalva. Az a fontos, hogy minél több re kompenzációira tudjunk szert tenni, ehhez pedig -adols/^: ^e.1 ve vezethet. Ha mindenkinek megengedjük a szabad behozatalt ugy a^jidsjD a külföldi állam,amely tőlünk vásárol valamit, nem hajlandó majd ezért semmi engedményt adni cserébe. A földrajzilag közelfekvő országokkal kell megállapodásra jutnunk,hogy szállitási'költségeink kisebbek legyenek és legalább a világpiaci árakat biztosítsuk* Másik fontos feladat a külföldi piacok biztosítása a konzuli szolgálat megfelelő reformja által. Az általunk termelt cikkek világpiaci ára leszállt, és sok cikk,amely azelőtt kelendő volt_, nem talál piacra,mert a háború a fogyasztás irányát megváltoztatta. Külképviseleti szervezetünk elsőrendű felaoíata, ^hogy a niacok Ízlését kiismerje es tapasztalait át tudja adni^a mezőgazdasági termelés részére. Az ország egész termelésének gyökeres átalakítására nem gondolhatunk. Különbséget kell tenni kisgazda es nagygazda között. Osak azoktól a gazdáktól, akiknek tőkéjük van és így könnyebben tudják termelésüket dirigálni, várhatjuk a kiviteli áruk termelését f A kisgazdák számára a hazai fogyasztást biztosítsuk. Sajnos^eddig nem becsültük eléggé a hazai fogyasztást.Ezután hangoztatta, hogy a mezőgazdaság érdekében szükség van az iparfejlesztésre, mert igy tudunk uj fogyasztókat biztosítani a mezőgazdaság ... számár a./Hely esi és/. Végül azt a figyelmeztetést intézte a társadalomhoz, hogy kerülje a felesleges luxust és különösen külföldről ne vásároljon senki fényűzési cikkeket .lijcülföldről luxus tárgyakat hozunk be, anélkül, hogy cserébe bort vagy búzát tudnánk eladi: ez annyit je le-1, hogy kivesszük a magyar munkás szájából a kenyeret . A hosszas éljenzéssel fogadott beszéd, után Ernszt Sándor hangsulyozta.hogy^a keresztény gazdasági párt minden lehetőt megtesz a gazdasági bajok elnáritására. Sok a panasz, de vannak olyanok is, akik jólétben élnek, drága autókon járnak^mégis panaszkodnak./íblvtatása következik/
