Napi Hírek, 1929. szeptember/2

1929-09-28 [0211]

/ A berlini interparlamentáris kereskedelmi értekezlet.Schandl-Károly beszédének folytatása/ A

t radikális megoldás csak az lehet, hogy az állam a mezőgazdasági és falusi hiteleknél vállalja legalább részben azt a különbözetet, amely a békebeli és a mostani kamat között mutatkozik. A magyar delegáció felfogása a vita további folyamán uralkodóvá vált.Valamennyi szónok megállapította hogy a falu válsága gazdasági okokra vezethető vissza. Epen ezért az előadó javaslatához hozzáfűzték, hogy a

#

falvak lakosságát minden törvényhozásnak, illetve kormánynak mielőbb segítenie kell olykepen, hogy a termelés érdekében a szövetkezeteken keresztül megfelelő olcsó hitelhez jusson a földmivelő nép. A másik kérdés ,amellyel a mezőgazdasági osztály foglalkozott ,még gyakorlatibb jelentőségű. Ez a mezőgazdasági hitel kérdése, Louis Tardy a francia szövetkezeti hitelközpont vezérigazgatója, aki évek óta előadója a mezőgazdasági hitel nemzetközi megszervezése kérdésének, ismertette a legutóbb Algirban .tartott értekezlet határozatát, Poka-Pivny Béla társeloadó magyar részről azt a javaslatot terjesztette elő, hogy az értekezlet a nemzetközi mezőgazdasági intézettel egyetértve tegye tanulmány tárgyává, nem lehetne-e a most alakulóban lévő nemzetközi jóvátételi bankkal kapcsolatban megoldani a nemzetközi mezőgazdasági hitelint izet kérdlsét. A javaslat felett kifejlődött vita első szónoka Schandl Károly volt, aki a többek között . rámutatott arra, hogy több országban a hosszúlejáratú kölcsönök folyósitása megszűnt a rövidlejáratú hitelek kamatlába erősen emelkedett. A hitelszövetkezetek mérséklő befolyást gyakorolnak mindenütt, de különösen azokban az országokban, ahol központi hitelillátó intézetek erős tőkével rendelkeznek. A mezőgazdasági hitel krizisének^megoldása csak a szövetkezeti mozgalom utján lehetséges. Minden más törekvés az államosítás felé vezet. Szükségesnek tart ja,hogy az egyes országok mezőgazdasági központi hitelszervei*, egymással kapcsolatba lepjenek. ... ,/Majd a következő javaslatot terjesztette elő: Hivja fel a kereskedelmi konferencia az egyes országok csoportjait, hogy a következő elveket iparkodjanak országuk tor vény hozásában keresztül vinni: A gazdák hitelének megszervezise a mezőgazdasági termelés eminens érdeke s ezért a meglévő intéz eke tekjamelyek a gazdák szövetkezetei részére nyújtanak hiteleket, az állam mielőbb elegendő tőkével lássa el s egyben biztositsa azoknak teljes autonómiáját az állami ellenőrzés ós felügyelet fenntartásával. Ahol ilyen országos intézetek még nincsenek, ott ilyenek mielőbb létesitendők. Mondja ki végük a konferencia,hogy a mezőgazdasági hitelszövetkezeti mozgalom erősítése kivánatos és különösen előnyös lenne, ha a mezőgazda sári szövetkezetek nemzetközi szövetkezetben tömörülnének. A magyar delegátus javaslatához egymásután jelentették be csatlakozásukat a román, a görög és a bolgár delegátus, a lengyel, a csehszlovák és a többi középeuropai delegáció pedig a vita során igen behatóan foglalkozott a magyar delegáció gyakorlati javaslataival. Luöienszki gróf, a., mezőgazasági osztály elnöke határozatílag kimondotta, hogy a magyar delegáció javaslatait a mezőgazdasági osztály a mezőgazdasági hitel megszervezése kérdésének további tárgyalási alapjául elfogadja, ugy nogy az állandó #

mem zetközi mezőgazdasági bizottság mofit_már a magyar delegáció által kijelölt utakon iparkodik megoldást keresni ,_jNagy feltűnést keltett a kongresszus zaróbankett jén Diettrich birodalmi iöldmive lésügyi miniszter bes zéde,amelyben a túlzott vámemelések ellen foglalt állást es hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi forgalom akadályait el kell háritani, mert csak igy varható az európa i államok tslpraállása. /Folyt.köv./