Napi Hírek, 1929. szeptember/1

1929-09-03 [0210]

/ A romániai kisebb egekről szóló román félhivatalos nyilatkozat vége./ A Pop Ghita tanulmányai alapián készülő törvényben általában Maniu Gyula liberális elvei fognak érvényesülni, de természetesen a realitás talaján, ami annyit jelent hogy Románia nem fogja túllépni azokat a határokat a kisebbsági jogok) területén, amelyeket a bákeszerződ ásek állapítottak meg. A törvény célja lesz elsősorban a iclenlegi adott helyzetet, az abban biztosított jogokat a törv?ny erejével megerősíteni, hogy ne fordulhasson elő, hogy vidéki potentátok visszaélnessenk a helyzettel. A törvény mindenkire egyformán kötelező lesz, azonban alkalmazásánál különbséget fognak tenni ama kisebbségek között amelyeknek nincsenek külső kapc-olataik, csupán kulturális tekintetben ás azok között, mint például a magyarok, akiket meg kell védeni egy irredenta propagandától. Nem hagyható figyelmen kiv ül az a tény hogy bizonyos országra sz ekhós szabb ideig idegen uralom alatt álv e a román elemi fej lődésé t mesterssgesen akadályozták ás megnehezít ették. Ezekben az országrészekben lehetővé kell /t enni, hogy a románság fejlődése utolérje a nem román elejétekét. A nemzeti szempontok tehát nem kap c&olhatok ki a kisebbségi törvényből sem, már a dolog természeténél fog va sem. Vallási kérdésekben a kisebbsági törvényre nem sok.feladat vár, iskolai tekintetben sem vár . sok rendezni való . A nyelv jogát biztosítani fogiák a kisebbségek által sürün lakott helyeken az állami hivatalokban. A polgármesteri ás jegyzői-hivatalokban mindenütt használni lehet majd az anyany elvet. _ A javaslat hosszabb megfontolás ás komoly munka eredménye lesz. A Maniu-kormány garancia arra, hogy a'kisebbsági törvény nem lesz Potomkin-falu, hanem olyan törvény, amely a demokrácia elvein épül fel és ezekkel az elvekkel fogatmenni az életbe, G § G e nf, szeptember 3. /Magyar Távirati Iroda/ Ante Pavelics a horvát amigránsok egyik vezére, beadványt intézett a népszövetséghez. A beadványban részletezi, hogy a szerb uralom minő szenvedésekkel sújtja a horvátokat és felsorolja, hogy a horvátnak milyen nehézségekkel kellett megküzd e ni ök az utolsó években. Pavelics kifejti, hogy az elnyomat s miatt mar-már po gar háborúra került a sor ' és ezt csak ugy tudták elkerülni, hogy a horvátok annak idején bevonultak a belgrádi parlamentbe. Befejezésül követeli, hogy vonják vissza Horvátországból a szerb csapatok t ás engedjék meg, hogy a hor.atság megszállás nélkül, őna óan szervezkedhessek ás élhessen.