Napi Hírek, 1929. szeptember/1
1929-09-11 [0210]
G- § G n f, szeptember 11./Magyar Távirati Iroda/ Az évi jelentés általános vitái a t amellyel máskor a népszövetségi kögyűlés sokszor már az első héten végez, ezúttal sokkal szélesebb mederben hömpölyög. Ha már a hetediíc napja folyik a vita s a szólásra jelentkező szónokok jegyzéke egyre ujabb nevekkel bővül. A mai közgyűlés elején Guerrero elnök szelíd nyomást igyekezett gyakorolni a szónokokra. Utalt a vita elhúzódására, ami megakasztja a bizottságok munkáját és kérte, hogy a szónokok fogják lehetőleg rövidre moiidarivilóikat. Kilátásba helyezte, hogy . ha az általános vita n m fejeződik be hamarosan, akkor az elnökség kénytelen lesz az ügyrendi szabályzatnak azt a szakaszát al-.almazni, amely megengedi a felszólalások időtartamának korlátozását. "m' • G § Gr e nf, szeptember 11./Magyar ürávirati Iroda/ kz évi jelen tás folytatólagos általános vi L áiát ma Marr ausztráliai fődelegatus vezette be. aki hangoztatta, hogy Ausztrália teljes odaadással támogatja a nemzetközi béke ügyét. Alkotmányjogi szempontokra hivatkozva közölte, hogy ma még nem jelentheti be Ausztrália csatlakozását a fakultatív záradékhoz, d^ annak a reményének adott kifej :zést, hogy ez a csatlakozás rövid időn belül megtörténik. A következő szónok Mironescu román külügyminiszter volt, aki a román delegáció állaspontját fejtegette. MacDonald szavaihoz kapcsolódva hangoztatta, hogy a béke nemcsak erkölcsi .kérdés, hanem aszarvezás kérdése is. Ezt- a szervező munkát érvényesíteni kell minden téren. Elismeréssel méltatta azt a tevékeny ságe£, amelyot a népszövetság ebben az irányban eddig kifejtett. A nemzetközi ellent étek b ékés rendezésének lehetőségéről szólva nnak a raaányánek adott kifejezést, hogy a nagyhatalmak csatlakozása után Románia is csatlakozni fog a Közeljövőben a hágai állandó nemzetközi biróság statútumának fakultativ záradékához. B döntőbíráskodás fejlődését szerinte idáig főképen az a körümény akadályozta me , hogy az államok csak habozva folyamod Vak döntőbírósághoz 'me rt hiányosnak tartották a nemzetközi jogrendszer eddigi kiépitását. A román delegáció örömmel fogadja a finn delegációnak azt az indítványát,^ogy a döntőb iró ságok Ítéleteivel szemben ruházzák fel felülvizsgálati jogkörrel a hágai állandó nemzetközi bíróságot. Ennek a f ondolatnak megvalósítása, alkalmas arra, hogy megszüntet?se a döntőiróságokkal szemben fennálló ag od almákat. Mironescu ezután rátért a kis 3b ségnk védelmének ügyére. Kijelentette, hogy a román delegáció felfogása szerint a nápszö'vetsᣠnem mehet tul azokon a javításokon, amelyeket a madridi tanácsí;atározatok biztosítottak az eddigi eljárásban ás nem adhatja meg a\panaszé? kisebbségnek a nemzetközi jogi s2emály iellegát, mert ez yoazályes lenne ÍZ ál amok szuverenitása szempontjából. Segállapitj a, hogy bizonyos oldalról áramlat nyilvánul meg abban az irányban, hogy a kisebbségi kérdést előtérbe tolják ás jelentőségét túlozzák. Slfelodkeznek arról, hogy a háború előtt volt egy kozepeurópai állam, amelyben 16 millió '~mber ' 35 milliót tartott elnvomásbai. Ez a helyzet mcet szerencsére nem áll fenn. hománia jóindulattal bánik kisebbségeivel. Ennek igazolásául íviironescu hivatkozott arra, hogy a magyar tisztviselőket visszahelyezik állásukba ás uj törvárvc készítenek elő' a kisebbségi káriás rrn<3 Réséről. /?olytatásr követkr-zik/