Napi Hírek, 1929. szeptember/1

1929-09-09 [0210]

r Szután a közgyűlés feszült figyelmétől kisérve Stresemann taglalta a kisebbségi kérdést. Hangoztatta, hogy i nipszövtságnok kötelessége, hogy biztositsa a kis.bbságek számara ozoknak a jogoknak élvezetet, amelyeket szerződ épekben foglaltak. Ezzel a kérdéssel a kanadai és a nemet 'vnácstág kérésére "behatóan foglalkozott Madridban a népszövetság tanácsa. A kez ományezők. 1 nem egyes konkrét kisebbségeket tartottak szem előtt, hanem abb^l az általános -zempontból indultak ki, hogy komoly vizsgálat árgyává kell tenni 8 kisebbségek védelmének egész problémáiát is meg'kell állapítani, vájjon a kisebbsági kérdés eddigi , kezelése megfelel-e a náösv övetség részéről váltait vádelemnek, másrészt biztositja-e azoknak a jogoknak, és kötelezettségiének az öszszességét. amelyek ebből a védelemből folynak. Stresemann megelégedéssel állapította meg, hogy a madridi tanácshatározatok a kisebbségi panaszokkal szemben követett eljárást az addigi állapothoz képest kétségkívül megjavították. Reméli, hogy zéknek a határozatoknak végr hajtása hatályosabbá teszi azokat a biztositákoka . amelyeketa népszövetság a kisebbségek vádelme körül magára válla t ás ezen a réven ujabb bizalmat ébreszt a kisebbségek körében, -izonyos azonban, hogy a t.-nács határozatai nem tettek eleget aind.'.zoknak z indítványoknak, amelyeket a német kormány előterjesztett. Az a meggyőződése, hogy a népszövetság nem meriti ki a kisebbség K védelmére vonatkozó kötelességét azzal, hogy ha csupán egyes eléje terjesztett panaszok megvizsgálására ás orvoslására törekszik, hanem állandóan álta- \ lánosságban figyelemmel kell kisérnie a kisebbségek sorsát. Az eljárás szabályozása, bármilyen tökéletes .egven is,,csak -.kkor hozhetjameg a kívánt eredményt, ha a néoszövetság kebelében teljes sz egyetértés és a világosság a követendő.cál tekintetében. Nem merne teljes bizonyossággal állítani, hogy ma f

z az állapot állna fönn. E ->en ezért ma meg nem tekintheti lezártnak ezt a kérdést. A jövő hamarosan meg fogja mutatni, vaijon a tanács kebelében lefolyt tárgyalások és az ott hozott natározato&k elegendők-e annak az állapotnak biztosításira, amelyet a kisehnségi vedelem megteremtésekor célul tűztek ki. Nem kátli, hogy ha a határozathoz fűzött várakozások nem teljesülnek, a népszövetség habozás,nélkül hozzálát ahhoz, hogy a most megál' apitott szabályokat még inkább megjavítsa. Stresemann ezután igy folytattá: Amikor a kisebbségek problémájával szemben állást fogiai, nem tesz különbséget érdekelt és nem érdekelt nemzetek között. Olyan problémáról van itt szo, amely épen a háború után megteremtett uj rend alapgondolata következtében 'teljes egészében érinti a népszövetséget. Ha a népszövetság kellő erélye •.. szentel a nagy feladatnak, akkor zzel fontos szolgálatokat tesz a béke megóvására. A népek bakáját annál jobban biztosíthatják, minél inkább megóvják az anyanyelv hasznalatara., a vallás követesére ás a kultúra kif ejlesztásáre vonatkozó elkob ihatatlan emberi jogokat* Aki e gonaolat m mellett szót elmmmx emel, azt nem lehet- azzal a szemrehányással illetni, hogy viszályt akar'kelteni valamely állam kebelében. Stresemann annak a reményének adott kifej zást, hogy nincs már messze az az idő, amikor a népszövetség - a gazdasági ás gyarmatügyi bizottság mintájára - külön szervezetet létesít a k sobbségi kérdés kezelésére. /Folyt.köv./