Napi Hírek, 1929. szeptember/1

1929-09-05 [0210]

$ § G- - n f szeptember 5. /Magyar Távirati Iroda/ A Journal de G-eneve ma reggeli szama külün cikkben ismerteti azokat a katonai szerződéseket, amelyeket a kisantanthoz tartozó államok kötöttek egymással. A kisantant államok között fennálló katonai szerződések - irja a lap - a közöttük létesült politikai szerződések második pontján alapulnak. Sorrend szerint e]$őnek a cseh-jugoszláv, majd a cseh-román, végül pedig a rományjuguszláv katonai egyezmény jött létre. A cseh-jugoszláv katonai egyezmény, amelynek lényeges pontjait legutoljára 1928. "március elején Prágában tárgyalták le a jugoszláv kiküldöttekkel, pontosan felsorolják azokat az erőket, amelyeket Csehszlovákia egy jugcszláv-rolasz háborús összeütközés ese-- ' táré a magyar határ on, rozsony környékén Összevonni köteles.Az egyezmény két részből áll. Az egyik rész megállapítja azokat a katonai intézkedéseket, amelyeket Magyarország semlegessége esetén kell foganatositani, a második rész pedig azokat, amelyek, akkor lepnének életbe, ha Magyarország valamelyik szerződő fél ellen tárna dólag lépne fel. A cseh-román katonai egyezmény árra az esetre vonatkozik, ha Magyarország megtámadná a szerződő felek valamelyikét, tehát akár Csehországot, akár Romániát. Most folynak a tárgyalások a kát hatalom vezérkarai között, hogy megá lapítsák, hogy mindegyik fél milyen erőket köteles Magyarország ellen f elállítani. Az egyezmény második rásze intézkedéseket tartalmaz arra az esetre

? ha a azerző:

ő felek valamelyikét nem Magyarország, hanem egy másik hatalom támadná meg. Ebben az esetben a szerződő felek kölcsönösen kötelesek Magyarország ellen azonnal mozgósitást elrendelni az egész magyarromén, illetve magyar-cseh határvonal megszállásara is arra az esetre is, ha Magyarország azonnal kijelentené, hogy semlegességben marad. A román ;. erőket Szatmár ás Temesvár körül, csoportosítanák. Az egyezmény eme második rásze pont osan megáll api tj a azokat a katonai rendszabályokat, amelyeket a felvonult erő : Magyarország semlegessége esetén is foganatosítani kötelesek. A román-jugoszláv katonai egyezmény nemcsak Magvarország, hanem Bulgária sot Szovje toroszorézag ellen irányuló intézkeléseket is tartalmaz. Ez az egyezmény 1928. elej én bizonyos változásokon ment át. A módositásoíc oka az volt, hogy Jugoszlávia Olaszországgal szemben fokozottabb erőkifejtésre érezVe magát kényszerítve,. Az 1928. áv elején történt módosítás után az egyezmény határozatai kimondottak, hogy a két. .fái azonnal megtámadja Magyarországot, vagy Bulgáriát, ha Magyarország valamely szerződő fél ellen háborús cselekedethek minősíthető* lépést tesz. A Szovj etoroszország ellen vállalt kötele zet tság Jugoszláviát arra kötelezi, hogy hadat üzenjen Oroszországnak Románia ellen irányuló támadás esetén. A kisantant .' vezérkari főnökei 1929. április havában tárgyaltak Bukarestben a katonai* egyezmények megujitasáról; ezeket a tárgyalásokat május 18. és 24. között tovább folytatták, A tárgyalásokon Nollet tábornok á francia legfelsőbb haditanácsi tagja is részt vett. . /Folytatása következik/