Napi Hírek, 1929. szeptember/1
1929-09-02 [0210]
/Szombathelyi t tudósítás 1 második folytatása./ Az a sokmilliónyi nép, amelyről nem írnak történelmet soha, amely mint a futónövény évezredeken keresztül tiz körmével ássa bele magát a föld be, verejtékével, várével öntözi, rajta gyümölcsöt termel s csontjaival pofhanyitja az "utánajövő nemzedékek számára. -Néki is a föld muzsikai, meg a szál, a magyar szél, a magyar erdő. Ennek fenséges zúgása tölti el a nemzet lelkét,'ezért nem tud elszakadni a fö-Ifitől és nem tudja elfelejteni emberhsn, erdőben }> vízben és földben , sziklában és csonkban'azt, ^amit elszakítottak tőlünk. -íme, az óriá3 és gyermek, vagy áriásgyérmek, gyermekóriás^ a kormányzói székben a nemzet ősi gy ermekmivoltával érez és a nemzet óriásává növi ki magát, mint ahogy r a nemzet is a'maga atavisztikus érzéseiben, naivitásában gyermek és óriás életében. Ennek a gy ennek-^ óriásnak, ériásgyérmeknek, az ő egészségének, betegségének,' ápolásának épitett itt ez a közönség bástyát. - A Eőméltóságu Kormányzó Ur és az ő nagylelkű felesége meg-' tisztelte megjelenésével e zt a hűséges vasi földet s a bástyát azzal, hogy zászlót méltóztatnak kitűzni ormára. Ezt jelenti a felavatás, kedves vasi testvéreim. Bástya ez tehát, olyan mint amilyent valamikor régen a tatár ás török veszedelemmel szemben a lakosság vagyonának, kincsének védelmezásáre sziklából emeltek s amelynek ormain vitézek fegyverrel a kezükben meghaltak a bástyáért, ha'kellett, mert meg kellett védeni azt a kincset, ami a falak közé szorult. Ugyanilyen bástya ez a kórház is, bár a nemzet boteg fiai menekülnek ide. Kincset keresnek ők is és kincset is hoznak ide, kincset keresnek, egészségüket ás kincset hoznak, veszélyeztetett életüket. Kik az örök? Az orvosok, akik a bástya ormára állnak a tudomány gyógyító eszközeivel kezükben, életüket áldozzák fel, idegeiket roncsollak s szeretetükkel öntik cl azt 8 kincset, mely itt van-a falak között, védik a kincset a-romlás, rontás, babona, szer etetlenség, hidegság és rá avat lenség.elloa, A^bástya hősei' az orvosok, a bástya angyalai az apácák ás az ápolónők. Az én . köszönő szavam ás a roám szórt dicséret háruljon vissza őreáiuk, a magyar orvosi rendre és az ápolónővérekre, akik evangéliumi szeretettel adják oda életüket a nemes cálnak. ' , A bástyát szejetni kell, a bástyát védeni kell.'En azt szeretném ás azt kérem a snsBixkx szombathelyi és vasi néptől, hogy ölelje körül ozt a bástyát megértésével, ragaszkodásával es szeretetével. Ez a bástya nem lehet felhőbe vesző orom, elszakítva a nemzet, a város ás a megye életátől;az irgalmasság ás a szeretőt háza kell hogy^legy/on és hogy ez lehessen, kell, hogy a közönség, az egészséges közönság lelkéből szakadatlan áradjon feléje a megbecsülés ás a szeretet minden hulláma. Ezt kérjük önöktől magyar testvéreim. Amikor én boldogan, mint a vasi föld gyökere, büszkén köszöntöm ezt a gyönyörű bástyát, amelyet sikerült igy megépít eni, megnyitni és csapatokkal ellátni, a kormányzó ur őfőméltóságának jelenlétében - majdnem azt mondanám vakmerően ^ az ő lelkéből beszélve - azt kiáltom felétek minden magyarjai ennek és minden más földnek e világon, különösen annak, amely körülöttünk van,' hogy. ha ugy ereznétek ti magyarok, hogy nem tudtok többé egyetértőm, nem tudjátok egymást eléggé szeretni, gondoljatok ezekre a bástyákra, amelyeket az- egyetértő szeretet épített, tart fenn és tölt meg kincses szeretettel ás elbánással. Vegyétek a modern idők bástyáinak példáját az egységre, mert higyjétek cl, ez a bástya kell. hogy a maga tömör sásé-' ben és célkitűzésében szimbóluma legyen a nemzet egységének./Foly. t.Röv./