Napi Hírek, 1929. augusztus/2

1929-08-29 [0209]

/Apponyi genfi beszédének 5, folytatása./ Es engedjék meg hozzátennem, hogy ugyanekkor Nagybritannia elérné nagyságának tetőpontját, amelyen hatalmát és tekintélyét az egész világ örömrivalgással Üdvözölné. Ezt a kifejezést használtam: Nagybritannia, - de Önök mindnyájan értik, hogy ez itt csupán algebrai képletet jelent. íme, Uraim, ez volt a mondanivalóm arról a témáról, amelyet számomra kijelöltek az 1928. április 27.-i párisi szerződés és a nemzetközi bíráskodás szorvezetének összefüggéséről. Minthogy azonban arra törekedtem, hogy ezt a speciális tárgyat a probléma egeszének keretébe helyezzem, mielőtt befejezem fejtegetéseimet, meg kell állapi tanom, hogy a nemzetközi problémáknak és vitás ügyeknek egész sora van, amely nem jogi természetű s ezeknek megoldásara tökéletesiteni kell a népszövetségi, alapokmányban megállanitott módszereket, amelyek nem zárják ki teljesen a háborút. Ez a terület sokkal nehezebb, mert itt a döntések nem nyugszanak megtámad hatatlan elveken, hanem bizonyos eszmék és igények törvényes voltának elismerésén. Amellett a vitás ügyek e kategóriája számára sokkal nehezebb azt a pártatlan tekintélyt megkonstruálni. amely "döntisének érvényt tud szerezni. Itt valóban nehézség áll ienn, amely független a felek jóvaery ro«sz szándékától. Nincs ilyen nehézség - hacsak be nem vallható jellegű nem akad - a vitás jogesetek megoldása tekintetében, migi itt bajos volna ezt tagadni. Nem feladatom e . tárgyban javaslatokat tenni, de talán szabad lesz emlékezetükbe idéznem, hogy e problémát szóbahfczták, még pedig nem is eredménytelenül az 1924. évi genfi jegyzőkönyv előkészíti munkálatai során ás magának a jegyzőkönyvnek szövegében, továbbá az 1928.-i közgyűlésen elfogadott döntobiráskodási ás békéltetési" szerződéstervezetben. Itt már értékes útbaigazításokat találunk a követendő teendőkre nézve, azonban csupán útbaigazításokat, A jegyzőkönyv vitája óta ugyanis a dönt Obira skodas fogalma kissé ingadozóvá vált, amint arről Politisz mesteri előadói jelentése is bizonyságot tesz. Az 1928T-Í közgyűlésen elfogadott "altalános aktában" a döntőbíróság kifejezés két különböző dolog megjelölésére szolgál- az egyik egy birói fórom, amelyetva felek az Állandó Nemzetközi Biróság helyett választottak, amelynek azonban jogi kérdésekben ugyanaz a kompetenciája és ugyanolyan hatással Ítélkezik, mint'anaz /: 17.cikkely:/; a másik egy "döntőbíróság", amelyet a 22. ás 23. cikkelyben megjelent módon alakítanak minden olvan vitás ügy számára, amely nem tartozik a 17; cikkelyben foglaltak közé" /: vagyis olyan ügyekről lehet itt szó, amelyek nem szükségképen kapcsolatosak jogi kérdéssel:/ - ha a békéltetési eljárás meghasalt. A 28. cikk szerint ez a "^bíróság" - ha csak külön egyez* s4g létre nem jön - " az állandó biróság • ' statútumainak 38. cikkelyében felsorolt alapvető szabályokat fogja alkalmaz ni. Amennyi ben peüig nem'állnának fenn a fenforgó vitás esetre alkdma ható • szabályok, a biróság ex aequo et bono'fog itálni." /Folytatása Következik./