Napi Hírek, 1929. augusztus/2
1929-08-27 [0209]
/Szüllő beszédének folytatása*/ A kisebbségek jogos törekvéseit két irányba n^ akadályozzák; egyrészt azok az államok, amelyek kisebbségi szerződés által kötve vannak , t másraszt azok az államok, amelyek kisebbségi „ " szerződés által megkötve nincsenek. Nekünk kötelességünk foglalkozni azokkal a törekvésekkel, amelyek: bennünket, nemze ti se ge ke t', kisebbségeket jogos törekvéseink eléréseben hátralttni akarnak. Ezek a törekvések direkt és indirekt módon keresik azt a célt, hogy elfeléj te/fcbék törekvéseinket. Az egyik ilyen törekvés az, amely az egyenlőség természetes jogának álarcába bujtatva jelenik meg. Ez alkalmas a jóhiszeműek megtévesztésére, B törekvésnek az a célja, hogy a kisebbségek védel me ne /csak tizennégy állam részére lKgx&Hxx a népszövetség ellen/ legyen / őrzése alatt álló kötelezettség, hanem ezl a kötele zelTs^geTTerjesszék ki az egész világra és mindenütt, ahol kisebbség, ahol nemzeti öntudat és idegen faj vsn, ezekre ugyanazokat a jogokat terjesszék: ki, mint a kisebbségi szerződésben megadott jogok. 5 itt van a bökkenő. 2 tézis látszólag egészen szépen hangzik, mert ugy tűnik fel, mintha nemcsak, hogy nem szükiteni,hanem tagitani akar- ^ nak azt a jogot, amelyet a kisebbségi szerződések adtak a kisebbségek- „,£ nek. Ep ezáltal e tézis alkalmas sok jóhiszemű megtévesztésére, Azon--§ ban, a'punctum saliens ott van, hogy a direkt cél e követelménynél nem ^ az.., hogy más kisebbségeket is megvédjenek és más államokat is kö- rg felezzenek, hanem a cél az > amit a logikában ad absurdum} i |? hivnak, hogy ezáltal a kötelezett államok a kötelem alól szabadul- pjanakj A szabadulni vágyók a maguk tézisének igazolására nagyon plauzibilis érveket hoznak fel, iSgyik érvük szerint a Nemzetek Szövetségének szelleme azt követeli, hogy minden államnak, akár kicsi, akár nagy, egyforma joga legyen, mert a szuverenitás és a függetlenség nem a fizikai nagyságtól függ; épen ezért azt állitják, hogy mivel a nagy államok jogositottak arra, hogy a kis államokat a kisebbségi szerződések által úgyszólván ellenőrizzék, ezért a Nemzetek Szövetsége önmagával szemben nem következe tes" és sérti a kisebb államok szuverént tását, mert a nagyobb államoknak ezzel egyszersmind privilégiumot ad, tehát egyenlőtlenséget^teremt. Ez a syllogismus conj^uttís azonban teljesen megdől, ha. számbavesszük, / hogy a kisebbségi szerződés elfof adása az államok független akaratáét . M Márpedig a szerződés, a szabad akaratból jön létre, kötelme^, jelent f~his zen áll a római jog. meghatározása: obligatio est juris vmculum. De a kötelem által megteremtett kötelezettség nem megsértése a szuverenitásnak. Azok a propagandát üző kisebbségellenes politikusok, akik látszólag a kisállamok szuverenitásáért küzdenek, voltaképen azért harcolnak, hogy elodázzák a teljesítését annak a feltételnek, tudniillik a kisebbségvédelemnek, amelyek' elfogadását konstruktív feltétellel megteremtette a haboru utáni békekonferencia. , / <y*ui± fthUxtÁ^tMa^ltC)
