Napi Hírek, 1929. augusztus/2

1929-08-26 [0209]

/ A somogyinegyei kisgazdaközgyülés folytatása./ A termésértékesités megszervezéséről Csizmadia András országgyűlési kénviselő terjesztett elő határozati javaslatot. A többtermelés előmozdításáról Sámik József felsőházi tag tartott előadást. A mezőgazdasági munkások rokkantsági és balesetbiztosításáról Gálffy Lenes országgyűlési kéoviselő határozati javaslatot terjeszti be, amelyet memorandum alakjában fognak a kormány elé juttatni. A törvényhatósági és közsági választásokról, illetve ezekkel kapcsolatban a kisgazda társadalom sérelmeiről Simon János országgyűlési képviselő nyújtott be határozati javaslatot, végül a közgyűlés elhatározta,hogy nagyatádi Szabó Istvánnak Budapesten felállítandó szobrán kívül .Kaposvár egyik utcájának nagyatádi Szabóról való elnevezését is. kérni fogja a varostól. ±öbb kisebb tárgy >után a közgyűlés véget ért./MTI./ <fLiHtc'}e¥ -----/•/ Prága, augusztus 26. /Magyar Távirati Iroda./ Á Boaemia irja: Dr. Ivánka ügyvedfegyite volt a iuka-pőr főtterhelőTtanuinak, vallomásában olyan kijelentést . ,famelyet mint történelmi-értékűt meg kell örökíteni. A vezető cseh politikusok állítása szerint a tótokFazok, akik : / • megértették az idők szavát és nagy lelkesedéssel kezet nyüjtottak a oph testvéreknek, az évszázadok ót aljszövetkezésre, Ivánka ár. ,a derék, megbízható kormánypárti tót, most alaposan meginga ja azokaz az előfeltételeket, amelyekre ezt az elméletet építették, amidőn a tanuk padjáról kijelenti: veszélyes dolog lett volna ajkoriban a széleskörű autonómia megvalósítása, merth&ltát narlaaaent/'gz esetben! összeült volnai^biztosan kimondotta volna, amágyarór szaghoz való csatlakozásit. fSife^si^ bclhitolt Hol marad e kijelentés után az a hatalmas, minden korlátot áttörő lelkes igyekvés, hol marad a tót nép akaraLjaegnyilvánulásának elemi erejű áradata ós hol marad akár csak s nép világosan megmutatkozó többsége is, amelyre mint az államalkotás szempontjából/.döntő té-/ nyezőre, a demokrácia nevében hivatkozhatnáj^Ha a szudéta-néme_iek nem akarták, ha a magyarok nem kívánták ezt az államot, ha a rutánföld kér désében néhány amerikai no tabui tás nyilatkozataival Megelégedtek] és halmost még egy Ivánka, is azzal a kijelentéssel jön, hogy a pozsonyi országgyűlésen a szavazás kétségtelenül a Magyarországgal való egyesülés javara dőlt volna el, ha mindez igaz, hát akkor tulajdonkéoen ki volt az,aki 1918-ban ezt az államot akarta és milyen volt hál az a többség, amelynek akaratából a párisi konferencián a csehszlovák államot mai ha tár? ivei életrejiiv ták? Veszélyes vállalkozás , ké\ nép hegemóniáját a többi fele tt ilyen ingatag alapra éoiteni.