Napi Hírek, 1929. július/2

1929-07-29 [0207]

§Bakarest , julius 29./0rient Radio/M.^jaiu miniszterelnök nagy "beszédet mondott a minisztériumok újjászer­vezéséről szól<$ törvényjavi.slat kamarai vitájában* Jurunca szo­cialista képviselő kijelentette, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslat teljesen uj, modern ás praktikus alapokra heljezi rz ország gazdasági életének adminisztrációját ás valóságos bé­kás forradalmat jelent* A képviselő pártjának nevében hozzá­járult a törve yjavaslathoz. azonban annrk a kivánságánák adott Kifejezést, hogy szigorúan őrködjenek a törvény rendelkezéseinek betartáson. Maniu miniszterelnök kát órás nagy beszédiben, ámenét a képviselőház viharos tapsai szakitottak félbe többször, részletesen beszámolt azokról a szoóialis ás tudományos elvekről, amelyek a kormányt a törvénytervezet kidolgozásánál vezették* A minsizteriumok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat a mo­dern tudományos szellem és a nemzeti szükségessé Jegek figyelembevé­telével kíszUlt. Maniu ezután a miniszterelnökség hatásköréről és az egyes minisztériumokban előállott változásokról számolt be; Maniu minden de előtt a liberálisok vádjára válaszolt, akik azzal vádolták a nemzeti parasztpárt kormányát,, hogy a de­centralizációs reform az ország széteséséhez fog vezetni. Maniu errenázve a következőket mondotta: Ha az 1918 előtt nagy különböző uralom alatt élő román nap, amely nógy állam között oszlott meg, oly összetartó erővel rendelkezett, hogy óriási áldozatok áran az első kedvező pillanatban megvalósítsa egyesülését és raegalakitsa a jelenlegi Nagy-Romániát«,e ív is élhet étien gondolat még annak £ a relte­vése is, hogy a nemzet bármilyen belső újjászervezés által elveszi­tené összetartását, tradícióit ás közös céljait, amelynek mindez-' ideig az ország erejét jelentették. A kormány széleskörű, kaix lokális autonómiát engedélyezett, azonban a központi végrehajtó hatalom számára továbbra is kezében tartotta az igazságszolgálta­tást, a hadsereget és a vasutakat, amelyek mind olyan elemek, hogy biztosithatják azt, hogy az államot egységes szellemben ás koncepció szerint kormányozzák. Roth német képviselő, valamint, a magyar párt is. azt állította, hogy Gyulafehervéroit nemzeti \ autonómiát Ígértünk a nemzeti kis eb ősegeknek. Bz nem fedi a ténye­ket* Sohasem Ígértünk nemzeti autonómiát, mert sohasem voltunk ennek az eamánek hívei* Csupán az 1848.-1 forradalom alatt'követel­tünk az akkori viszonyoknak megfelelően nemzeti autonómiát. Már hatvan évvel ezelőtt beláttuk, hogy a nemzeti autonómia megváló- ' sithatatlan és nem alkalmazható és igy elhagytuk ezt az álláspontot. Gyulafehérvárott han Ígérhettünk— -olyan szer­vezetet, amelyről kivinetet lenságé miatt" önmagunk is lemondtunk. Ezt az eszmét egyébként felvetették a bizottság ülésén, azonban én magam voltam az, aki szót emeltem ellene és nem is került y szóba a nemzetgyűlés ülésén. Ha nem i.6 egyeztünk bele a nemzeti kisebbségek ^auto­nómiájába, azonban olyan jogokat biztositottunk a nemzeti kisebb­ségeknek, amelyeket a legskrupulozusabban betartunk. A kisebbsé­geknek iskoláik, templomaik ás virágzó intézményeik vannak. /Folytatása kövétkezi'./

Next

/
Thumbnails
Contents