Napi Hírek, 1929. július/1
1929-07-12 [0206]
§ F a r i s, julius 1$. A magyar-román vegyes döntőbiróság, amely Cederkrantz Konrád ny. svéd miniszterből mint elnökből, Székács Aladár közigazgatási biróból t mint magyar döntőbíróból, és Munteanu :román fő törvényszéki biróbói,mint román döntőbirébél áll, meghozta Ítéletét a Magyar Földgáz Részvénytársaságnak a román állam ellen indított perében és .elmarasztalta a román államot, hegy a társaságnak két hónapon belül adja vissza lefoglalt vagyonát; kimondta, továbbá, hogy a román : álxam kártérítéssel tartozik a társaságnak az okozott károkért. A Magyar Földgáz R.T.-ot Egry Aurél felsőházi tag, a román államot Popeseu Fion János főkormánymegbizott képviselte; magyar kormányképviselő gyanánt Kövecs Béla. a Budapesti Ügyvédi Kamara alelnöke jorrCo Ezzel beiejezjdö t a legnagyobb és legizgalmasabb ügyek egyike, amelyek a trianoni békeszerződés által alakított vegyes döntobirósogok előtt folytak és airói ítélettel ismét beigazolódott, hogy a román állam a békeszerződésnek mily. .flagráns megszegésével jar el magyar érdekeltekkel szemben. Románia már 1919-ben zárlat alá vei te a Magyar Földgáz R.i.-nak Erdélyben lévő egész vajyonát és utóbb ezt a vagyont likvidálni, azaz egyoldalúan megállapított nevetséges áron magának megtartani kísérelte meg. likkor n társaság a párisi döntőbíróságtól azt kér e, hogy biztosítási intézkedéssel Tiltsa meg a román kormánynak a lievidácio/ yégrehaj iásat. Igen mozgalmas tárgyalások után, amelyeknek során Románia a leghevesebben tiltakozott a DÍztositási intézkedések ellen, amelyek az o felfogása szerint egy szuverén állam számára megszégyenítő ok, a döntőbiróság a kérelemnek helyt adott ás a végitélet aegKozataláig a román állammal szemben az előzetes tilalmat kimordotta. Ezzel sitserült megakadályozni a társaság vagyonának elkótyavetyélését. Ezt követően a román állam - noha utóbb a magyar, osztrák ás egyéb magánérdekeltek a pernek a románok által történt elhúzása révén kifárasztva, a részvények jelentékeny részét román érdekelteknek adták el -, minden eszközzel meg akarta hiúsítani az érdemleges Ítélet meghozatalát, igy, például emlékezetes, ho^y az utoljára ez év május elejére kitűzött érdemleges tárgyaláson aromán főkormánymegbizott. arra hivatkozva, hogy kormányától nem tud utasitást kagni, halasztást kárt, s amikor ezt a birósá-g megtagadta* levetete talár-ját ás kijelentet e, hogy csak hallgató gyanánt marad jelen, utóbb azonben, mikor Egry Aurél perbeszéde után azt látta, hogy a bíróság határoz" tnozatalra készül visszavonulni, talárját újtól felvette és itárgyalni kezdett. Ily eszközök alkalmaz sával sikerült a román kormánynak, hogy egy magyar vállalat vagyonát tizévig bitorolja, és a magánérdekeltek idegeire ezáltal gyakorolt nyomással román kézre játssza at a részványok jelenté>ekny részét. Az Ítélet a fontos nemzetközi jogi és részvényjogi kérdések egész sorát dönti el. A magyar államnak^ cársaságban még ma is jelentékeny cimletbirtoka van, amelyről a románok eddig azt állították, hogy ezek a címletek a békeszerződés folytán érvényüket veszte: ték, vagy a román államra szállottak át. Ez a leírté;.len álláspont a párisi -ítélet által automatikusan szintén el van döntve a magyar állam javára ./MTI./
