Napi Hírek, 1929. július/1

1929-07-01 [0206]

/V § L onio n, július 1. /Havas./ Hivatalos közlemény megerősiti azt a nankmgi értesülést, hogy Anglia és Kina között egyezmény jött létre, melynek értelmében az angol tengerészet fogja a kinai tengerészetet újjászervezni. A jelentés szerint a kinai kormány nagyszabású hajéépitési epi^tni^MTÍ

8

)*

0,56

* HATÁROZTA E1, A h

^

6k e

&y

rész

©t Angliában fogják /A/ § M a d r i d, iulius 1. /Havas./ Sagasta gróf volt belügyminiszter ma revolverrel öngyilkosságot követett el? /MTI?/ /A/ § L o n d o n

A iulius 1. /Havas./ Az angol rajnai megszálló hadsereg wiesbadeni főhadiszállása még semmiféle rendelkezést sem kapott, hogy a Rajnavidéket üritse ki. Mindamellett a rendes , nyári gyakorlatokra szóló utasitások eddig még nem érkeztek meg. /MTI./ [kJ §_L on d o n, július 1. /Havas./ Jólértesült angol körökben kijelent ik, f

hogy az angol kormány Franc iaorszag részéről semmiféle viszszautasitást sem kapott ama hozzá intézett'keres tárgyában, hogy a politikai .értekezletet Londonban tartsák meg. ujf ^A jegyzék, amelyet Briand t június 29.-én küldött^ Tyrellnek, csupán egy ^állomását jelzi a két kormány közötti megbeszéléseknek, amelyek még néhány napig eltartanak és amelV^ek során nemesik az összenivandó politikai _értekezlet idejének és helyének tárgyában, hanem a követendő eljárási mód kárdááében is egyezségre fognak jutni. Londonban azt remélik, hogy a Paris és London közti megbeszélések e hét végén véget érnek. /MTI./ % Washington, július 1. A külügyminisztérium ma egy londoni lapnydlatkozattal kapcsolatban megragadta az alkalmat, hogy a flotta- • kérdésben a jparitás elvének fontosságát aira nyomatékosan hangsúlyozza, A szóbanleTFÓ lapnyilatkozat azt fejtegette, hogy a leszerelési tárgyalások egyáltalán nem volnának eredményesek és csak azt érik el, hogy két nemzet között megállapodás jön létre, amelyben ugyanolyan kaliberű ágyukkal lövöldöznek egymásra, vagy hogy egynnlő nagyságú hadihajókat használnak fel. Stimson államtitkár ezzel kapcsolatban azt a kijelentést tette, hogy a paritás elve nem azért fontos, mert _elrendeli, hogyan lő/jenek a szemben állók egymásra, hanem mert előmozditja azt hogy egyáltalában abbahagyják az egymásra való lövöldözést. Ha az államok egymásra lövöldözni akarnak, akkor természetes az a törekvés is, hogy regyverkezzenkk. Ha azonban a fegyverkezési versengésről lemondanak, akkor annak a problémának megoldásához, hogy ne viseljenek egymás ellen háborút, lényegesen közelebhjjútnak. Ez az oka annak, hogy Amerika nagy súlyt helyez a tengerészeti fegyverkezés paritásaira. /MTI./