Napi Hírek, 1929. július/1

1929-07-01 [0206]

n i § ^ Magyar Távirati Iroda jelenti; A felsőház elnöke.bárd Wlassics Gyula, Walter Gyula címzetes püspök,

#

esztergomi nagyprépost, a felsőház tagja halála alkalmából meleghangú reszvetiratot intézett az esztergomi szekesfokaptalanhoz. Július 2-án délelőtt 9 érakor Esztergomban végbemenő temetésen a felsőház küldöttségét Rakcvszky Endre a felsőház háznagya fogja vezetni. Ugyancsak ő helyezi el ^lter Gyula ravatalára a felsőház koszorúját, •» w m ' Kramarz/ § /-/ P r á g a . július 1» /Mag!(ar Távirati Iroda/ /a versailesi s erződés tíz éves évfordulója alkalmábóx a Narodni L^styben vezércikket irt, amelyben azt írja, hogy Európa legbéketlenebb állama a magyar. Tul egyoldalúak a békeszerződések, amelyek kijelentik, hogy a hábpruért csak Németország felelős. Mi

#

tudjuk- irja Kramarz - hogy a balkáni nyugtalanság tűzfészke nem Bécsben volt, hanem Budöjf>esten. A monarchia külpolitikájában Budapesté volt a döntő szó. Budapest a világháború főbünose. Csodálatos,hogy Parisban az az érthetetlen reménykedés tartia magát, hogy a magyarokat megnyerik Franciaország szamara és eltávolítják az olaszoktól. A magyarok mindenekelőtt a kisaMtanttól szeretnék megvonni Franciaország bizalamát, tehát Franciaország barátságával fognak tüntetni mindaddig,amig Parisban tisztán és hangosan tudomásukra nem adják, hogy F atkciaország a kisanatant beleegyezeése nélkül nem en^ed meg semmiféle határmódositást. Ezt Franciaországnak annál inkább megkell tennie, minthogy a kisantant államai a *• között vannak államok, amelyek Franciaországgal szemben nem éppen nagy lelkesedést tanúsítanak. Természetesen a kisantantnak is másképen kell a magyarokkal szemben viselkednie. Ami Budapesten történt, azt nem lett volna szabad oiy tul diplomatikus nyugalommal fogadni. Ahogy ' " falko miniszter a kisantantnak válaszolt, az egy 8 milliós állam reprezentánsaira széről7 a 45 milliós kis antanttal

#

szemben. A követek visszahívása lett volna az egyedüli megfeleto-válasz. A:kor Walko ur is más hangot talált volna azokkal az államokkal szemben, amelyek békén tűrték a frankhamisítást, a szentgotthárdi géppuskákat és minden egyebet, amiről tudnak, de a béke eredekében hallgatnak, pedig tudnának róla beszélni. 7£*sL>4t/í1í«r>*^ W& Ha valaha szükség volna Magyarországgal szemben mozgósításra - mondja tovább Kramarz - a nézetek erről különbözők lehetnek; - én nem tartozom azok közé, akik meggondoltatlan lépésekre uszítanak; -^de nagyon jól ismertem a magyarokat a háború előtt huszonöt évvel és tudom, nekik csak a határozott és félelem nélküli felleges imponál. Senki sem követeli, hogy a magyarok legyenek mege^egedeve azzal, ami történt^ maguk között beszélhetnek ahogy akarnak, de a kisantant képvise 16 ível szemben nem engedhetik meg maguknak azt, amit más állammal szemben sem mernek megtenni. Katonailag is elég erősek vagyunk, hogy követeljük Budapesttől

? ne provokáljon bennünket. Annál kevésnbé tegye ezt

; minthogy nem fizettük neki vissza a tótok kínszenvedéseit és elnyomását. T — —