Napi Hírek, 1929. június/2
1929-06-27 [0205]
§§ B e 1 g r á d,június 27. /Magyar Távirati Iroóa./Az államvéc Imi külön-törvényszék előtt ma kezdődött dr. Zsanics Milován zágrábi ügyvéd pöre, akit a biróság. mint emlékezetes, a zágrábi ügyvédi kamara alakuló ülésével kapcsolatosan von felelősségre, ahol Zsanics a királyhoz intézett hódoió távirat elküldése ellen tiltakozott. Zsanics védelmét csupa ssmertnevü ügyvád látja el. Ezek a következők: dr. Politeo Ivo /Zágráb/, dr. Bertics /Zimony/, dr. Drlievics volt horvát parasztpárti képvisrlő és végül dr, Dnkana belgrádi ügyvéd. Erdeeks megemlíteni, hogy dr. Politeo, Zsanics egyik védője, maga is vádlottként szerepelt a pörben, mert négy társával együtt; őt is letartóztatták a zágrábi ügy védi kamara ülése utá o, azonban később szabadon bocsátották. Azfeliári.s még most is folyamatban van ellene, A tárgyaláson a vádlott barátain kivül felesége és fia is megj el on t, ^ Az ügyész vádbeszédében rámutatott arra, hogy dr. ZsaniX.cs június 9-én, a zágrábi ügyvédi kamara alakuló ülésén a politikai rend megváltozta tása. mellett akart hangulatot teremteni olymódon, hogy javaslatot nyújtott be, amely szerint a királyhoz intézendő sürgöny avval a mondattal egészíttessék ki, hogy felszólítják a király t: M ad ja vissza a népnek a polgárjogokat , továbbá e javaslat indokolása által, amely szerint a közvélemény előtt a hódoló sürgönyt e hozzátétel nélkül ugy fognák fel, mint a mai politikai rendszerhez való hozzájárulást. E cselekedetével a vádlott vétkezett az államvédelmi törvény 3. szakasza ellen, amely bűnre ötévi börtönbüntetést szab a törvény. . A vadirat felolvasása utánZsanics dr. szólalt fel ás részletesen vázolta a zágrábi ügyvédi kamara alakuló ülésén történt eseményeket. Zsanics rámutatott arra, hogy rosszul értelmezték felszólalását, amolyben a. királyhoz küldendj hódoló távirat ügyéj>en akart állástfoglalni. Felszólalását olybá vették, mintha tiltakozni akarna a távirat ^elküldése sllen. Javaslata, hogy a polgárjogok visszaadásáról szóló passzust belevegyék aj^áviratba, kérés akart lenni a királyhoz. Véleménye szerint nem lehetfegy ilyen indítvány betrjesztése, mert a peticiós jogot nem szünte tte meg e gy törvény sem. Nem felel meg_a tényeknek az, hogy javaslatát avval indokolta volna, mintha a távirat elküldése a mai rendszer helyeslésével jelentene ígyet. Ezt az indokolását nem is mondta el, mivel egyáltalán nem fűzött semmit sem a javaslat beterjesztéséhez, A vád nem szolgáltat arranézve bizonyítékot, hogy Zsanics dr. hangulatot akart volna kelteni a politikai rendszerváltozás melleit. poU/*. Az elnök ezután több kérdést intéz a vádlotthoz, különösen arrayonatkozólag, hogy mit ér jaolgárjogalatt. A vádlott erre azt válaszolja, hogy néma . specifikus politikai jogokat értette^ez alatt, hanem az általános polgári jogokat, mint a gyulák ezést, sajtószabadságot, stb. Az alkotmányra és a parlamentre egyáltalában nem gondolt. Ucovics dr. ügyész beszédeben rámutatott arra, hogy az államvédelmi törvény megtilt minden felszólítást a politikai rend megváltoztatásara. Ez mág a királyhoz intézett kérés vagy felszólitás alakjában is lehetetlen. Zsanics dr. pedig hangulatot akart kelteni a JDolitikai rendszerváltozás mellett.Az államügyész fentartja vádját ás a büntetés kiszabására súlyosbító körülménynek tekioti. hogy Zsanicsnak, mint ügyvédnek, tudomással kellett bírnia a törvény es' rendelkezésekről . /Folytatása kövétkezi..:./
