Napi Hírek, 1929. június/2

1929-06-16 [0205]

r / A szegedi hősök emlékszobrának leleplezése. Folytatás I ./ - Ma ünnepet ülünk, a hála és szeretet ünnepét. -' '.. \:\ w

^ Messze határainkon tul nyugszanak, talán fel sem ismerneté sirokban, hogy legyen egy siremlék, ahol özvegy, árva eljöhet imádkozni szerettónek sirjánal. Ugy érzem, hogy ők szinten eljöttek ide hálatelt lélekkel hogy megköszönjek Szeged-^elsőtanyának, hogy ily szép,emlékben örökített? meg nevüket. Eljöttem én is,mint szerető hadvezérük /Éljenzés/, el jöttem,hogy Szeged Jíelsőtanya lakosaival együtt hálás szeretettel hódoljak emléküknek es Ígéretet tegyünk mindannyian e szent helyen, hogy arra, amit ők tülünk kivannak; mindenkor lelkes örömmel készek vagyunk /Ugy van,ugy van/: ílünk ós halunk e ha zaer t. • - írnoka szép szobor, az angyal, a hősi halottat felviszi a Mindenek Urához. Igazság ez, hisz ők egy szent eszmének, a mártírjai voltak, a martiromság koronáját minden bizonnyal elnyerték a Mindenható Istentől. E szép szobor legyen egyszersmind intőiéi arra, hogy sohasem feledkezzünk meg arról hogy hazafiasságunknak tovább kell élni nemzedékről nemzedékre, hogy nevük nek halhatatlannak kell lenni, mert akkor, de csak akkor fog bekövetkezni a jobb jövő, ahol a magyar újra jólétben lehet, mert nincsen szük határok közé szorítva^ ahol a magyar újra elmondhatja azt, hogy Siaent István Magyarországa az ő hazája. Elhozom koszorúmat és mélységes szeretettel, hálával teszem le .a szobor talapzatára., azzal, hogyha a haza'kívánja, ott leszek én, hogy példájukkát kövessem és ha kell érette meghaljak. /Zajos éljenzés és taps/ Az o nevük pedig koronáztassék dicsőséggel és hála által. Ezután Somogyi Szilveszter dr. Szeged város koszorúját helyezte el a szobor talapzatára,s ígéretet tett arra,hogy kegyelettel fogja megőrizni.- .-; Utána Glattfelder Gyula dr.megyéspüspök felszentelte az emlékmüvet, majd a különböző katonai alakulatok, gazdasági egyesületek és levente intéz menyek helyezték el koszorújukat a szobor talapzatára. A koszorúk elhelyezés után disz felvonulás volt,amelyen a lovasrendőrség, iskolák és leventecsapatok vettek részt. Délben diszebéd volt,amelyen részt vett József főherceg, továbbá a város számos előkleősége. Az ebéden Aigner Károly főispán a kormányzóra mondott pohár köszöntőjében megemlékezett arról, hogy amikor a dicső harcok után belső fórra dalmak pusztítottak, akkor megalakult Szegeden a nemzeti hadsereg,melynek fejéül az akkori miniszterelnök az otrantói hőst,^ovarrának parancsnokát jelölte ki, aki a Sattaroi tengerészlázadás leverésével megmutatta,hogyan kell a belső egyenetlenséget leküzdeni. A'szegedieknek egyúttal 10 éves évforduló ez az év, mert akkor mondotta Horthy Miklós, hogy"N.em nézhetem a fü növését Kenderesen, akkor, amikor a magyar géniusz Szegeden uj honfoglalásra készül."0 akkor hosszas lelki tusa után, elhagyva családját, a nemzeti hadsereg élére-állott és most világit ja a ífagymagyaro rs zág felé vezető utakat ./Hosszantartó éljenzés,/indítványára a jelenlevők táviratilag fejezték ki hódolatukat a kormányzó iránt. Nyáry György kereskedelmi iskolai főigazgató a mezőgazdasági egyesület elnöke f elköszönto jét József főhercegre mondotta. Háromféle megszólít ás is illeti József főherceget és ezek közül lefoglalja azt, ahogyan őt az ő jó honvédéi "jó atyánk"-nak nevezték. Ez a megszólítás annál is inkább fontQsább, mert ha a tanyai nép valakit szivébe fogad, akkor azt ott meg is tartja. József főherceg a felköszöntőre a következő beszéddel válaszolt : - A forradalom alatt nem távoztam el az országból, mert azt tartottam, hogy nem történhetik itt velem más, mint annyi sok jó katonámmal történt a háború alatt. Engem is leüthettek volna, ép ugy eleshettem volna mint katonáim a karszt fennsíkjain. ' /Folytatása következik/