Napi Hírek, 1929. június/2

1929-06-19 [0205]

:: Pari s,iunius 19. /Wclff./ Stresemann birodalmi kül­ügyminiszter ma reggel 9 óra 30 perckor Frej/tag követ, dr. Zechlin miniszteri igazgató és Redlhammer titKOs tanácsos kíséretében Barceloná­ból Parisba érkezett. Üdvözlésére megjelentek a pályaudvaron Hoesch nagy­követ en éa alnémet követség tagjain kívül Leger, Briand külügyminiszter kabinet irodai főnöke, ^Quinonez de Leon spanyol nagykövet és Della Huerta spanyol követségi tanácsos. Néhány perce 1 a barcelonai vonat megérke­zése előtt ugyancsak Parisba érkezeit Madridból jövet Schubert és Pün­der német államtitkár is, Stresemann külügyminiszter Hoesch nagykövet­tel a nagykövetség épületébe hajtatott. Delelőtt 11 óra 30fterckor a Quai d>0rsayn Briand külügyminuszter villásreggelit ad Stresemann tisz­teletére, aki ma este utazik tovább Berlin fele./MTI / B §Belgrád, június 19./Magyar Távirati Iroda/ A Prav^sda foglalkozik ríorthy Miklós kormányzónak a margitszigeti vitézzéavatás alkalmával tartott beszédével. A lap a beszédet kapcsolatba hozza Bethlen István gróf ismeretes beszédivel ás Walko külügyminiszternek a kisantant ez irányú demarsára tett kijelentássivel, majd a következőkét irja: Mind a három tüntetés, ha Különböző módon is, ugyan­azt mondja: a hivatalos Magyarország egészen nyíltan a mostani báke ellen dolgozik és a kormányzó szükségesnek találta, hogy részt vegyen egy magyar háborús tüntetésen a ^argit-szigeten, hogy ápol­j a az egyenetlenség kultuszát. Horthy beszéde nem jelentéktelen ás Európának igen sokat mond. Következtetni lehot belőle arra, hogy Budapest egász politikája nyugtalanságra irányul, ás konflik­tusokat kíván, amelyekot pedig Európa ma mindenáron elkerülni igyekszik. Epen ezért kétségtelenül ellenakciót kell meginditani a budapesti irredenta akció ellen, még pedig egész határozott ak­ciót, amely a magyar politika vezetőinek meg kell hogy mutass \, hogy a világ ma semmiesotre som engedheti meg, 'logy újból borzalmas és vandál háborús megpróbáltatásokra kerüljön a sor és hogy csak a báke utján lehet haladni, semmiesetre sem a háború utján, Buda­pestet erről az útról mielőbb le kell táriteni, annyival is in­kább, mertT • /kevásbbá sulyos következmények adódnak Európa nyugodt fejlődésére. ft&étfC

Next

/
Thumbnails
Contents