Napi Hírek, 1929. június/2
1929-06-19 [0205]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti" A vallás ás közoktatásügyi miniszter az 1929-30. tanávre dr. Győrffy István egyetemi nyilvános rendes tanárnak a m.kir. Ferenc József tudományegyetem rektorává, dr. Kóváts F rcnc egyetemi nyilvános rendes tanárnak a jog* ás államtudományi kar dékánjává, dr. Jankovich László egyetemi nyilvános rendes tanárnak az orvostudományi kar dékánjává, dr. Kogutowicz Károly egyetemi nyilvános rendes tanárnak a bölcsészet-, nyelv- ás t ör tánettudományi kar dékánjává, dr. Oelei József egyetemi nvilvános rendes tanarnak t a matematikai ás természettudományT kar dékánjává ás dr. Ditroi Gábor egyetemi nyilvános rendes tanárnak az orvostudományi kar jegyzőjévé törtánt megválasztását jóváhagyólag tudomásul vette ás nevezetteket tisztségükben a jelzett ido tartamára megerősítette. § Angol rotciánusok megkoszorúznák a-AJsök emlékét. A yorkshirei Rotary-Clubok küldöttsége csütörtökön, junius 20.-án repülőgépen Budapestre érkezik.., hogy átadj a az itteni Rotary Club részére ajándékozott angol, lobogót ás elhelyezze ugyanez alkalommal kegyelete ás tisztelete jeléül este hét órakor minden ünnepség nélkül honfitársai . koszorúját a Hősök emlékén.§ S z e g e d, junius 19. A mult hát szerdán Budapest-, ről eltűnt Oszip György né IV. polgárista leánya, aki rossz bizonyítványa miatt félelmében megszökött hazulról, A szegedi rendőrság kétnapi nyomozás után az^jgyik itteni szállóban megtalált a és most ' \küldi^ haza/ szüleihez./MTI/ § S z e g e d , junius 19. A szegedi múzeumnak nevezetes vendége volt tegnap dr. baró Balko Richthofen f elsösziléziai régészeti felügyelő személyében, aki a kiszombori régésze^i ( leletek tanulmányozása végett kereste fel Szegedet. Az európainevü régésznek a népvándorláskorabeli speciális tanulmányai a magyarokat is különösen érdeklik. A népvándorláskori temetőkben ugyanis gyakran találni ezüstből vagy bronzból sima karikákat. . úgynevezett ha lántákkari kákát, amelyek a homlok ká told alán a hajfürtök összefogására szolgáltak. Székről régebben az volt a felfogás, hogy azok viselése szláv divat volt ás ahol ilyeneket találtak, ott szláv településre következtettek. Ezt az álláspontot különösen a cseh régészek hangoztatták és a csehek politikaijtlag ki is használták. Richthofen bárónak az,a véleménye, hogy a halántákkarikáknak semmi közük sincs a szlávsághoz ás ehhez az elmélethez szerez bizonyít ákokat. • Ezért értékelte nagyra a kiszombori temetőt, ahol a halántékkarikák kétségtelenül magyar sírokban fordultak elő, olyanokban, amelyek Szent Laszlo király érmeivel vannak díszítve. A német tudós álláspontját még ennél is jobban megerősitená^z, ha sikerülne olyan magyar lovas* sirt találni, amelyben ,magy ar típusú kengyelek ás halántákkarikak együtt foríulnak elő. Epen ezért a báró kijelentette, hogy amenynyiben a szegedi múzeum a nyár folyamán folytatná a döntő fontosságúnak igárkező kiszombori temető feltárását , székhelyéről, •Ratiborból lejönne az ásatásokra. /MTI/
