Napi Hírek, 1929. június/2

1929-06-16 [0205]

% Szeged, június 16. Impozáns keretek között ünnepelte Szeged Felső­tanya népe hősi emlékszobrának leleplezését amelyen részt vett József főher- r cegva 46-osok volt parancsnoka is. A szegedi előkelőségek soraiban ott volt^ Glattfeldor Gyula megyéspüspök Aigner Karoly főispán. Somogyi Szilveszter c ~ dr. polgármester. BoFor.Pal helyettes polgármester, Varhelyi József pápai prelátus, Fluck Dezső miniszteri tanácsos, Buócz Béla rendőrfőtanácsos, Xoguuowicz Karoly egyetemi tanár, Svoboda József tábornok és még sokan má­sok. József főherceg elé lovasbandérium ment és Aigner Károly dr.főispán fo­gadta a határban, A templom előtt közvetlenül felállított diadal|apunal Somo­gyi Szilveszter dr .polgármester rövid beszédben üdvözölte József főherceget aki igy válaszolt: (Tszivemögjö^) - Hálás köszönetet mondb~KTméIy v 1 sszhangot keltő szavaiért és biztosi­tom mindnyájukat, hogy engem is a kristálytiszta szeretet hozott Szeged város környékére. Ez a szeretet gyökeret vert lelkemben már a háború idején,amikor Szgged város fiaival együtt küzdhettem hosszú éveken át; ahol megismerhettem őket, ahol mindegyikben a valódi hőst ismertem és a hős iránti tiszteleteti Ennek kristálytiszta szeretete hozott ide, ami azt az óhajt fakasztja szivemben, hogy a jóságos Isten áldja meg Szegedet és adja mielőbb,hogy ne határszéli vá- 7 ros, hanem a régi Nagyma^^xo_rszá^_sz ive közép én fekvő város legyen. A főherceg ezután (csendes miset TíaTIgaliott^^ László János felsőtanyai plébános mondott. Utána villásreggeli volt a paplakban. Tizenegy órakor kezdődött meg a szoborleleplezesi ünnepség. Először Lász­ló János felkérte a főherceget, hogy leplezze le a szobrot. József főherceg "Hulljon le a lepel ,f szavai utan a szobor elé ment, ahol a koszorút a követ­kéz© beszéd kiséretében helyezte el: - Magyar testvéreim! Több mint harminc éve annak, hogy egyszer a kiván­dorlóhajóval utaztam, hogy lássam,milyen sors elé megy a magyar kivándorló, ha. Amcrakába költözik.,Az Atleíiti tenger egyik szigetén kiszálltam és ott vártam a visszavándorlók hajóját, hogy lássam, hogyan, mikép meggazdagodva térnek haza a magyarok. A sziklaszigeten kiálltam a tenger partjára. Sötét felhők tornyosultak^ ci-rkáztak a villámok, óriási vihar kerekedett. Eszembe jutott ez egyszer, midőn Doberdó fennsíkján álltam. Akkor is fekete volt az ég, de nem a viharfelhőktől, hanem a füsttől; akkor is világított,de. néma villámoktól hanem a roboanasoktól; akkor is mint a bőszült tenger hullámai jöttek az ellenfelek, rohamot-roham után intézve Szeged fiai ellen, akik ugy mint a szikla a tenger verését, visszalöktök az ellenség támadását, amely mind összeomlott,mint a hullámok,habbátörve. Szeged fiai ott állottak ós közöttük annyi sok hós fiu, aki töbfre nem tért vissza. Ott maradtak - mondhatnám őrségen - ott maradtak a Kárpátok szélein. Ott maradtak Erdély határain, egy­szóval ezeréves szent határainkat őrzik addig, mig feltámadás leszi. - Emlékszem egy 46-os fiúra,aki sebesülten állt őrt; véres volt az arca, a váll a.Megszólítottam őt: Fiam.f elváltanak majd. 0 azt mondta: Sebaj fenséges ur,kibiróm én még a hazáért. Emlékszem, midőn a Karszt fennsíkjain nem birt az ellenfél támadásokkal megtömi bennünket,megtörni Szegednek hős fiait,az ő akaratukat, ki tart ás ukat; akkor földalatti almákkal jött az ellen, felrobban­totta állásainkat, mérges gázokat lövelt és mi lett a következménye? A helyett, hegv elvesztettük volna a küzdelmet, Szeged fiai előrefutottak és megszállot­ták az aknák által felvetett tölcséreket. Tehát a helyett,hofy v ere seget szen­vedtek volna, győztek. San Martin egy kis község a Karszt fennsíkján. Ott/em­lékszem, fenn jártam náluk. Azt hitte n.lehe tétlen kitartani és mégis Szeged fiainak sziklaszilárd akarata és hazaiiassága kitartott. Ok voltak az egyedü­liek, a 46-os ezred, az egyedüli ezred,amely mind a tizenkét súlyos csatát vé­gi nzdötte a Karszt fe&nsikján. ORSZÁGOS t-EVét.T>ifl| /Fclyt.KOV./ K. szakció

Next

/
Thumbnails
Contents