Napi Hírek, 1929. június/1

1929-06-11 [0204]

IS Paris, június 11. A Temps madridi tudósítója azt irja, hogy Stresemann és Briand tegnapi tervezett találkozása nem történt meg. "Strese — mannák tényleg az volt a terve, hogy hétfőn délután külön látogatást tesz Briandnál, a látogatást azonban a mai napra halasztotta, mert a francia külügyminiszter el volt foglalva. Valószínű azonban, hogy a találkozás ma sem történhetik meg, mert a kisebbségi kérdéssel foglalkozó bizottsági értekezlet délután is ülést tart. /MTI/ 6 T§ Madrid, június ll./Huvas/ A népszövetségi tanács mai délelőtti zárt bizottsági értekezletéről a következő részleteket jelentik: Az ülés kezdetén Stresemann kijelentette, hogy csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek Chamberlain kiválásával kapcsolatban elhangzottak. { Emlékeztetett arra a szerepre, amelyet Chamberlain ugy Locarnóban, mint ' \ Genfben játszott és nagy elismeréssel emelte ki Chamberlain hatalmas munkakészségét, nyíltságát es a népszövetség iránt tanúsított ragaszkodását. A kisebbségi kérdésre áttérve, Stresemann utalt arra, hogy a problémának • két oldala van: az egyik az eljárásra, a másik az elvi kérdésekre vonatkozik. Megállapította, hogy az eljárás tekintetében bizonyos haladás történt, de van még néhány pont .amelyekre nézve később újra vissza óhajt térni. Igy megjegyzései lennének különösen arra a megkülönböztetésre, amelyet jelenleg az egyes államok között tesznek a kisebbségi bizottságban való részvétel szempontjából. Ezután újból kifejtette a kisebbségi bizottság létesítésére vonatkozó* gondolatot. Hangoztatta, hogy ennek a bizottságnak nem az lenne a szerepe, hogy felügyeletet gyakoroljon, vagy vizsgálatot végezzen, hanem az volna a rendeltetése, hogy a kisebbségek tekinteteben állandóan figyelemmel kisérje a^helyzetet es a fejleményeket. Ami az elvi kérdéseket illeti, Stresemann megállapította, hogy nincs egyetértés abban a kérdésben, milyen széles körre terjednek ki a népszövetség kötelezettségei. A londoni jelentés és az egyes államok részéről beküldött emlékiratok eltérő felfogáson vannak ebben a kérdésben. T^eresni kell a megoldás lehetőségét. Szerinte erre két mód kinálkozik: az. első'aZjha elhlaszt ják a végleges határozathozatalt. Egyes államok, amelyek nincsenek képviselve a tanácsban/még nem közölték véleményüket és helytelen volna, ha erre nekik nem adnak alkalmat .Lehet séges, hogy ezek az államok esetleg újból szóvá akarják tenni a kérdést a népszövetségi közgyűlés el ott, ahol olyan inditványok merülhetnek fel,amelyek alkalmasak a probléma megoldására. A második mód az, hogy kikérjék az állandó nemzetközi bíróság véleményét. A nemzetközi biróság véleménye előtt tisztelettel hajol meg mindenki* ezek a szakvélemények megkönnyítik azt, hogy a tanács kebelében egyhangúság alakuljon ki. Adatoi báró kijelentette, hogy nem óhajt visszatérni azokra s jogi kérdésekre, amelyeket a londoni jelentés tárgyal, azonban a jelentés megszövegezésénél dolgozó kollégáival egyetértésben azon a véleményen van, hogy .a jelentés tekintetében nincs semmi elvenni való, vagy hozzáadni való.- A jelentést hiteles adatok alapján és illetékes személyiségek megkérdezése utan tárgyilagos és őszinte szellemben dolgozták ki. Adatci továbbra is ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, hogy helyesek a londoni jelentésben kifejtett elvek. Briand sajnálkozásának adott kifejezést, hogy -amint látszik - ismét eltávolodnak az áthidaló megoldástól. Szerinte stresemann újból olyan tételt feitett ki,amelyet a tanács már a mult március <Ha. ismer .Azonban'marcius óta a kérdés fejlődése tovább haladt. /Pnl vt Vnv . /