Napi Hírek, 1929. június/1

1929-06-11 [0204]

§§ /-/ Prága, junius 11. /(?seh Távirati Iroda./ A kormány beterjesztette a parlamentben az 1928. július 11.-én Genfben kötött nemzetközi egyezményt az állati bőrök és csontok kiviteléről. <

Ezt az egyezményt tudvalevően Magyarország, Németország és Ausztria már ratifikálták. A javaslat indokolása rámutat arra, Hogy a,kiviteli vámok és tilalmak kérdésében valamennyi 8sehszlovákia szAM^ra tekintetbe jövő államban eleget tettek a csehszlovák követeié'seknek. A cseh kormánynak ennek következtében nincsen arra oka, hogy^ratifikálás megtagadásával meghiúsítsa a szerződések életbelépesét./MTI./ §-§ Kol ozsvár, junius 11. Az erdélyi hadirokkantak ellátásával kapcsolatban nagy botránynak jöttek a nyomára, ^z erdélyi hadirokkantak az ók irály sagb^li ékkel szemben hátrányos elbánásban részesülnek, mert mig az ókirályságban ezer lej havi segélyt is papnak a hadirokkantak, Erdélyben a havi hadirokkantsegély mindössze százhuszonöt lej. A rOidtantaknák azonban a vasutakon hetvenöt százalékos utazási kedvezményük van} ezt a körülményt élelmes emberek arra használták fel, hogy haairokkantaknak nyilváníttatták magukat, A rokkantállományban most olyanok is vannak, akik nemcsak, hogy \ . sohasem voltak a harctéren, de még egyáltalán katonák

<

sem voltak. A belügyminisztérium ében ezért most elrendelte a legszigorúbb reviziót és katonai f elülvizsgálÓbi zo Itságot küld ki./MTI./ '§-§ Kolozsvá r, junius 11» Incédy-Joksmann Ödtfn, a magyar párb ügyvezető alelnöke, a párt intézőbizo ttsági^ülésén több rendbeli sérelmet emlite ct fel beszámolójában. Igy például rámutatott arra, hogy Erdély egyetlen magyar kereskedelmi iskolájára, a kolozsvári magyar tannyelvű négy évfolyamos kereskedelmi iskolára vonatkozóan, amelynek az elmúlt tanévbe-n százhúsz növendéke volt, Seni Valér tankerületi főigazgató drákói szigorral elrendelte, hogy az 1929/30. tanévtől kezdve az intézet igazgatóia többé egyedien olyan magát magyarnak valló növendéket sem vehet fel, akinek a neve német hangzású. Felemiitett ezután egy egészen páratlan sérelmet a magyar siketnémák oktatás^ terén. Ezeket egyáltalán nem tanitják magyarul beszélni, aminek folytán körülbelül háromszáz magyar származású siketnéma gyermek ugy kerül ki az intézetből , hogy egyáltalán nem tud családjával érintkezni. . •• Az erőszakos rotyánositásra is hozott fel néhány példát. Igy a szinmagyar Pelvinc községet a t#Le másfélkilométerre levő tiszta román lalosságu Veresmart községgel egyesítette a belügyi, kormányzat. Hiába .való volt a helyi érdekeltségek minden küzdelme a , nyolcszazsves magyar község önállóságának fenntartására./MTI./