Napi Hírek, 1929. június/1

1929-06-11 [0204]

- Igy következett el ismét a magyar középosztály számára paran­csolóan az ido, hogy ifjabb tagjai érezzék azt a kötelességet, amelyet őseik éreztek községük népének vezetésére. Arra a generációra, amely fiatalon esett^át a forradalom és az utána következő idő viharain, vár az a hivatás, hogy ősei nyomába lépve átvegye a magyar falu hi­vatott vezetését. - Sok szó^angzik el az utóbbi időben a revizióról. Nincs magyar . ember, aki a re vizió^ gondola tát' becsületes őszinte jószándékkal és meg­győzőaéssél ne akarná szolgálni, S épen azért, mert a revizió gondola­ta minden ember lelkének tulajdona, nem szabad lennie senkinek sem, aki a revizió gondolatát a maga részér, kivánná kisajátítani, s politikai téren kamatoztatni. Gyakran hallunk megnyilatkozásokat, amelyek zokon ve­szik, hogy hivatalos tényezők nem eléggé lelkesen látszanak felkarolni a revizió gondolatát, másreszt pedig látóink megnyilvánulásokat ; amelyek azt jelentik, hogy bahivatalos tényezők közül valaki a revizió gondolata mellett sikra száll, ugy azt elhallgatják, eltüntetik. Vajion miért? A revizió gondolatát, s a mögötte levő külső erőnek támogatóerejét, meg lévén győződve annak önzetlenségéről, szivsen látjuk, hálás érzéssel kell hogy vegyük, ne feledjük azonban, hogy a reviziós liga cél>- —^ lehet, hanem csak eszköz a nagy cél érdekében. Isnjrm J - Ma már barátaink is vanndc, nemcsak olyanok, akik hangoz-, tat ják a barátságot irántunk, hanem barátságukat tettekkel is bizonyít­ják. A barátság csak akkor érték, ha tettekben is nyilvánul és olyan barátaink vannak, akik nekünk a barátság értékét is nyújt iák. Első sorban^ az olasz nemzetre és Lengyelországra gondolok, akik megadták a len tőségét annak, hogy ma már ugy érezzük, hogy nemcsak a mi torkunkon van marok, amely bennünket fojtogat, hanem/ már marok, amely a mi yjjdelmünkben is/ ha kell , /van / Q^cT^^^o^i^ - Jiilsosorban gróf Bethlen István érdeme, hogy az országnak ilyen barátai vannak, őt az isteni gondviselés küldötte és óva intek min­denkit attól, hogy gyarló hidalgók szavára hallgatva elforduljanak tő­le, amikor az ország részére a legnagyobb szükség van reá. Sztranyavszky Sándor államtitkárt a választókézönség lelkes ünneplésben részesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents