Napi Hírek, 1929. május/2
1929-05-17 [0203]
§ 0 • Szeged, május 17. /h kultuszminiszter látogatásának folytatása./ Délután a kultuszminiszter kíséretével meglátogatta a Leszámolópalotában elhelyezett bölcsészeti kart. A földrajzi intézetben József császár korabeli térképeket nézegetett, majd néhány kollokviumot hallgatott végig. Ugyanitt Dázsy Lajos dr. rektor magnificusszal, a négy kar dékánjával ás a bölcsészeti kar tanári testületével értekezletet tartott, ahol a többi közt azt az óhaját fejezte ki. hogy a Leszámoló-palotában szeretné elhelyezni a központi egyetemen levő matematikai kart és az állami gimnázium ápületében levő természettudományi intézetet. E terv megoldására kárt tervezetet az egyetemtől. A Leszmámoló-palotából a fogadalmi templom elé hajtatott a kultuszminiszter, itt felment az egyik torony kilátójába, amely legmagasabb pontja a városnak ás innen megtekintette a most ápülő templom-tár kontúrjait. Este Mgner Károly dr. főispán adott vacsorát a miniszter tiszteletére, aki azután az éjszakát a püspöki palotában töltötte ás szombaton reggel tár vissza a fővárosba. /MTI./ § Szeged, május 17. Pénteken délelőtt a zentai rondőrség táviratilag ártesitette a szegedi rendőrséget, hogy a megküldött körözőjevál alapián felismerték ás csütörtökön este Zentán letartóztatták Nrgypal Antalt, Háthy Flórián zamárdit csendőrtiszthelyettes gyilkosát. A szogedi rendőrség most diplomáciai uton fogja kérni a csendőrgyilkos kiadatását. /MTI./ §-§ Bukarest, május 17. A szenátusban az uj érettségi-törvény javaslat tárgyalása során Binder német szenátor b^onyos célzatos román beállításokra reflektálva, többek közt ezek,et mondotta: — A mi népünk azelőtt is kisebbség' volt, ma is kisebbség ás mindig is az.lesz, mert nekünk nincs lehetőségünk és reményünk ?-rra, hogy valaha is egyesülhessünk anyaországunkkal. Dc áppen ezért mi obi ektivelbhek is tudunk lenni bárkinél, tárgyilagos összehasonlítást vonhatunk a magyarok háboruelőtti kisebbségi politikája ás most a különböző román kormányok kisebbségi politikája között. Nyugodt lelkiismerettel szögezheteifa le a következőket: Mi a magyar uralom alatt összes felekezeti kisebbségi iskoláinkban Magyarország történelmét ás földrajzát is intézeteink saját tannyelvén tanulhattuk, sőt mág az érettségi-vizsgát is német nyelven tehettük le. Mi tehát a magyar uralom alatt a német iskbIákban Rákóczinak, , Bethlonnek és az 1848-as magyar szabadaságharcnak történetát is né> mai nyelven tanultuk. Viszont ma mi a helyzet? Mág saját szász nemzeti hősünknek^ Stefan Ludwig Hothnak történetét is román nyelven kell tanulniuk a szász tanulóknak a szász iskolákban. A mi egyházunknak a magyar uralom alatt ingó ás ingatlan vagyona volt s ennek ellenére a magyar• államtól kereken félmillió aranykorona államsegélyt kapott iskolái számára. Most azonban a helyzet az, nogy a román agrárreform miatt egyházunk ingatlan vagyonát legnagyobbrészt elvesztetto s ingó vagyona is az államkötvények elértéktelenedése folytán olveszett, ennek ellenére azonban iskoláinkat kizárólag saját népünk egyházi adójából vagyunk kénytelenek fenntartani, minthogy a román állam mindössze négymillió papirlei államsegélyt juttat nekünk a magyar uralom alatti félmillió aranykoronához képest. Qy\T\)