Napi Hírek, 1929. május/2

1929-05-29 [0203]

§ I c c s k t i é t

( május 29. A város közönsége a méheslaposi tanyai iskola falába emléktáblát helyezett el gróf Klebelsberg Kuno vallás- ér közoktatásügyi miniszter, valamint néhai Bevesz István prelátus-plébánoc későbbi tábori püspök bronz reliefjével miként az emléktáblán olvasható - minden időkben hálás megemlékezésül azért, hogy ők a tanyai iskolák emelése révén a törzsökös ' magyar nép művelődése érdekeben fáradhatatlanul és nagy eredménnyel dolgoztak, / ds^iy Az emléktáblát*Kisfaludy-Stróbl Zsigmond alkotása, ma délután leplezték le szép ünnepség keretében a város és a tanyavilág közönségének széleskörű részvételével. A Himnusz ^eléneklése után dr.Dömötör iLajos helyettes polgármester mondott

t

ünnepi beszédet,amelynek során méltatta a miniszternek elévülhetetlen érdemeit, majd hálás kegyelettel emlékezett meg néhai Hévész Istvánról, mint a tanyai iskolák fáradnatatlan szorgalmazó iáról. Gróf Klebelsberg Kuno.kul* tuszmmiszter megilletődve mondott köszönetet az elismerésért és a kitüntetésésért, majd beszédét igy folytatta: Fájdalmas megilletődéssel nézek erre az emléktáblára, mert hiszen kettőnk közül, akit ez a megtiszteltetés ért..,egyikünk már nincs az élők sorában. Révész Istvánnak a magyar sors jutott ocztaly részül. Hiszen olyan,ritkán adatik meg egynek-egynek, hogy láthassa fáradozása gyümölcsét és Eredményét. Révész István, fe is csak munkálkodtál a magyar Ígéret földjének elérésén, s elmentél férfierődnek teljességében, ugy, nogy sejtetted ugyan a teljesülést, de már meg nem láthattad! Ez magyar sors, de nem szabad elcsüggednünk. Nekünk élőknek az elköltözöttek helyett is tovább kell dolgoznunk s fogadjuk most, hogy nem szűnünk meg sohasem dolgozni ezért a becsületes kecskeméti népért. Révész István, mi dolgozunk tovább helyetted is és nemzeti szellemben építjük iskoláinkat ugy az egyetemeket mint az óvodákat! Ezt fogadjuk, adja az i

sten, hogy ugy legyen! Az ünnepély a Hiszekegy eléneklésével ért vé£et. Innen a miniszter visszament a városba, ahol a városháza közgyűlési termében délután 5 órakor kezdődött meg a Szegedi Alföldkutató Bizottság évi rendes közgyűlése igen nagy érdeklődés mellett. Dr.Somogyi Szilveszter, Szeged város polgármestere nyitotta meg a közgyűlést, majd Palyi István főispán köszöntötte a város közönsége nevében a kongresszust és resztvevőit. Gróf Klebelsberg Kuno miniszter mint a bizottság védnöke mondott ezután beszédet,amelynek során hangsúlyozta, hogy a nemzet egyik legfontosabb kérdése ma az Alföid problémája. A nagy népesedési és gzaaasági honfoglaláshoz, amely az Alföldön folyik^ csatlakoznia kell egy nagy kulturális honfoglalásnak is. Sokan kérdezhetnek, miért mondja ő ezt, amikor az Alföldön született Petőfi,Arany és Katona. íz tény, ők azonban a magyar talajból szinte vulkanikus ^róvel előtörő géniuszok voltak, egyedülálló jelenségek, A világ mai fejlődése azt mutatja, hogy a zsenik egyéni erőfeszítése helyébe mindinkább a megszervezett tudományos munka együttes erőfeszítése kerül. Ezt a tudomáí- . - j nyos munkát szolgálja az >V

..

A

—.——Alföldkutató Bizottság is,amelynek müküdése meggyőződése szerint az egyetemi gondolat diadalát sikerre fogja juttatni. .Dr.Kogutowitz Károly szegedi egyetemi tanár, a bizottság ügyvezető elnöke ismertette uzután értékes előadás keretében az Alföldkutatás feladatait, maid beszámolt arról a munkásságról,amelyet a bizottság tizenegy szakosztályában tömörült 272 szakember az elmúlt 16 hónapban végzett. Végül geszt-elvi Nagy László, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági K

ma

ra igazgatója és Marton Sándor, a kecskeméti Katona József Kör elnöke üdvözölte'a kongresszust ós mindketten felajánlották a maguk és egyesületük szolgálatát. /Folytatása következik/