Napi Hírek, 1929. május/2

1929-05-29 [0203]

A felsőház pénzügyi bizottságának ülése. Folytatás./ Az okirati illetékmentesságekrő és kedvezményekről szélé törvényjavaslat tárgyalásánál Teleszky János az illetékszabályoknak lényeges egyszerűsítése ás általában az illetékek enyhítése mellett foglalt állast. Kérte a minisztert, hogy az illetékszabályok összeállítását egyelőre ne. .adja ki, hanem előbb szabályozza a könnyítéseket ás állapítsa meg az összes szabályokra vonatkozólag, hogy azok legalitása UÚtan felül áll-e ás csak azután kerüljön sor az összeállításra. A javaslatot a pénzügyminiszter hozzászó ása után egyhangúlag elfogadtat. Ugyancsak elfogadták az állat forgalmiadó megszüntetéséről szóló törvényiavslatot, amelyhez gróf Khuen-Háderváry Karoly, Szőke Gyula ás lekerle Sándor pénzügyminiszter szólaltak fel. A rendkívüli.- ideiglenes házadómentesságröl szóló törvényjavaslatnál Teleszky János felvilágosítást kárt a záloglevelek koncentrált kibocsátása ügyében, tekintettel azokra a tárgyalásokra, amelyek a National City Bank vezetése alatt álló amerikai bankcsoporttal folytak. "íekerle Sándor pénzügyminiszter utalt arra, hogy a tárgyalások sajnálatos módon nem jutottak eredményhez. Ennek oka az, hogy a kamatlábviszonyok folvtonos rosszabbodása mellett a műveletet csak ugy lehetett volna megvalósítani, hogy a megejtett számitások szerint a pánz 10.3 százaiákba került volna a kölcsönvevőknek. Az a nézető, hogy mindig azzal a kamatlábbal kell operálni, amely a piacon tényleg adva van; a kölcsönvevő dolga annak megfontolása, nogy,,e kamatláb mellett rentábii lis-o számára a kölcsön felvétele, ami különösen akkor lehetséges, ha fennáll számára az a lehetőség, hogy jobb időkben kedvezőbb kölcsönre konvertálhatja a drága kölcsönt. A jelen esetben ea a remény azáltal dölt volna meg, hogy habár a mai viszonyok között a 7 és fél százalékos záloglevélkamatláb megfelelő is, az alacsony átvételi árfolyam következtében mintegy 12 százalék -tőkevesztesége lett volna a köüc sönbevőnek. Míg az ilyen körülmények között is egyéni elbírálás dolga, hogy egy-egy ilyen kölcsön felvétele kivánatos-e. itt azonban a probléma nem erre szorítkozott. Arról volt szó ugyanis, hogy kivételes intézkedésekkel és, eléggé súlyos áldozatokkal, igy az államnak a kibocsátó intézet tőkéiében való részvételével, a záloglevél-törvényben megállapított biztosítékokon túlmenő biztosítékokkal különleges intézményt létesítsenek. Ez azonban azt vonta volna maga után, hogy a pénzintézetek által kibocsátott, vagy kibocsátásra kerülő olyan záloglevelek, amelyek csupán a rendes^törvényi biztosítékokkal tornak, hátrányba kerülhettek volna a koncentráció által kibocsátott típussal szemben. E hátrányokat akkor lohotett volna esetleg elszenvedni, ha ezzel szemben a kölcsönvovők a mai viszonyokhoz mérve-igen előnyös kölcsönhöz jutottak volna, ami azonban elérhető nem volt. Egyes jelzálog intézeteink régibb lekötések alapján ma is valamivel kedvezőbb kölcsönöket tudnak nyújtani. /Folytatása következik./