Napi Hírek, 1929. május/2

1929-05-25 [0203]

Lassúk csak az élet realitását.' Azt állítani, hogy a nevelés a család feladata, annyi, mint olyan dolgot követelni, amely kivül áll a kor rea­litásán.A modern család, amely szakadatlanul a léiért való JUblr delemmel van elfoglalva, nem adhatja meg az egyénnek a kellő serei ás t. Csak az állam tudja a maga eszközeivel elvégezni ezt a feladatot, Es ugyancsak az állam tudja megadni a szükséges vallási nevelést is, amelyet összhangba hoz a többi nevelési ágakkal. Hát akkor melyik az a nevelósV amelyre szükségünk van? Az egész polgárság megnevelése. Ha korunk nem lenne a féktelen farkasok kora, akkor lemondhatnánk erről a nevelé­si rendszerünkről, amellyel felháborodást keltünk a képmutatokban.mert ez a neveles harcias.nevelés. Ettől a szótól nem szabad megijedni. Erre a férfias és harcias nevelésre szükség van' Olaszországban, mivel hosszú századokon át a katonai erények nem juthattak szóhoz az olasz népben. Az Epirus és Róma között lefolyt háború óta a világháború volt az első, amelyben valóban az oleusz nép harcolt ás győzött ./Lel­kes éljenzés./ Miután érdekünkben áll megvédeni népünket, nem enged­hetjük j az univerzializmus csalétkének, amellyel játszhatnak az arrivált népek, de amelyet nem szabad megengedni az olyan népeknek, amelyeknek ezután kell arriválni./Helyeslés./ Mussolini beszéde to­vábbi során azt mondotta, hogy nem hiszi, hogyaa középiskolákban lelki konfliktusok támadjanak a filozófia ás a vallásoktatás között. A tan­anyag reformja érdekessé tette a .' "... tanulnivalót, mert a filozófiá­nál érdekesebb a filozófusok történeke, amely megtanít arra, hogy M an ' küzdöttek, hogyan győztek ás hogyan áldozták fel önmagu­azért, hogy igazságuk győzelmét lássák. Mussolini ezzel kapcsolatban kJ hivatkozik arra, hogy a milanói katholikus egye te m pr og­ramjaban Kant tanai is szerepelnek és hogy ez az egyetem összeférhető nek . tar t ja t Kant nagyságának elismerés ét a keresztény érzéssel. Musso* lini azt hiszi, hogy a szükséges kapcsolatok megteremtésével ki tudja békíteni a nem kötelező vallásoktatást a filozófiával; Mussolini ezután a garancia tö rvényrol beszélt. Szerinte ez nem éri meg azt a nagy hűhót, mert miután hosszú, heves viták után az ellentétes pártok elfogadták, nem is érdekli többé azokat, akik meg­alkották, Magis csak ez a legjobb, amit. ezidőtájt alkotni lehetett, A garancia törvény szelleme megfelel mind a két pártnak és veszedel­mes válságokat hárított el. A következőkben a miniszterelnök Croce ellenzéki szenátorral polemizál, aki helyeselte az engedékenység eszméjét, de "nem tudta he­lyeselni azt a módot, ahogyan ezt az eszmét megvalósították és azokat a külön-szerződéseket, amelyek ezt a megvalósítást kisérték. Nem e­lég helyteleníteni ezt a módszert, amely nem tetszik, hanem tessék rámutatni a helyes módszerre. Világos, hogy ez a megfelelő megol­dás nem tetszik Croce szenátornak, aki azon panaszkodik, hogy felborult az egyensúly, amelyei a régi garanciatőrvények megtéromtottek. Mussolini tagadja, hogy 1870. és 1929. között egyensúly lett volna, amely időszak alatt az osztrák császár nem adta vissza az olasz ural­kodó látogatását ás a Szentszék szakított Franciaországgal Loubet lá­togatása miatt, végül pedig az olasz katolikusok negyven éven keresztül ki voltak zárva a politikából és bentlakó emigránsoknak ne­vezték Őket. /Folytatáy- következi../

Next

/
Thumbnails
Contents