Napi Hírek, 1929. május/2
1929-05-25 [0203]
/-/ Prága , május 25. /Cseh Távirati Iroda./ A szakszorvozeti internacionálé végrehajtó bizottságának prágai tanácskozásai ma értek véget. Az értekezleten ma fejezték be azoknak a gazdasági irányelveknek tárgyalását, amelyek az internacionálé jövő gazdasági programmjának alapjául fognak szolgálni. A Csehszlovák delegáció nevében Klein képviselő a kifogások egész sorát hozta fel a progranmpontokkal szemben, amelyekre Leipert /Németország/ előadó részletesen 'válaszolt. A gazdasági irányelveket szakértőbizottság újból felülvizsgálja, majd az elnökséggel közösen dolgozzák ki a gazdasági programmot. A szakszervezeti internacionálé helyettes elnöke, Teyerle , képviselő /Csehszlovákia/ tett jelentést a fizetéses szabadság kérdéséről, amelyet számos nagy ipari államban még ma sem oldottak meg. íz előadó ezt a kivánságot a termelési technika mai fejlettségével indokolta, amely a munkaerőt ugy testileg, mint szellemileg mind jobban kimeri ti. A nemzetközi munkaügyi hivatalt föl kell szólitani, hogy kászitse elő az anyagot a megfelelő egyezmény megkötésére. Az előadó különösen hangsúlyozta, hogy a dolgozó fiatalságra is gondolnak, igy például szünidei üdülőtelepeket •akarnak felállitani az állam ás a nyilvános testületek közreműködésével. Az előadó határozati javaslatát egyhangúlag Jóvá hagyták. Sassenbach főtitkár indítványára elhatározta a végrehajtó bizottság, hogy,a szakszervezeti internacioiale legközelebbi plenáris ülését 1930 július 7-ika ás 11-ike között Stockholmban tartja. Zitrine /Anglia/ elnök zárószavával ezután az ülésszak váget árt. /MTI/ mm mm mm # Bécs, május 25. /Bácsi Távirati Iroda./ A szövetságtanács mai ülásán Streeruwitz szövetsági kancellár b£mutatta azbuj kormányt ás nyilatkozatot tett, amelyben elsősorban utalt a szövetságtanácsnak, mint az ország érdekei képviselőjének külön feladatára. - A mi fiatal állcmunkat-mondotta Streeruwitz^szövetsági kancellár - egy vesztett háború után. a mi lényegében döntő befolyásunk nélkül az egykori nagy politikai és gazdasági közösság területének.egy töredék rászán állítottak fel. Az önrendelkezési jogot - amely minden más nemzet számára a legmosszebjterjedő nemzeti kívánságok teliesedásánck kulcsa - tőlünk teljesen megtagadták. Ilyen körülmények között csak lassan fejlődhetett ki az uj állam tudata ás az uj összetartozásnak kérdése. Az összeomlás és a feloszlás idejáben, t amely magával hozza a szűkebb haza érzetének fokozódását - a tradiciók és a folytonosság fentartása azokra a részekre hárul, amelyek először érzik magukat uj közös egységnek és amelyek legelőször ^kénytelenek együttműködni. A súlyos gazdasági szükség ás a saját erünkre utaltságnak felismerése szükségképen kinyitja azonban a szemünket, hogy minden külön érdeken felülemelkoövo megártó ás céltudatos közös munkával ápitsük ki utunkat a jobb jövő f ele.
