Napi Hírek, 1929. május/2
1929-05-25 [0203]
Scitovszky Béla belügyminiszter kijelentette, hogy a módositó indítványokhoz nem járulhat hozzá, A szolgabirák, aljegyzők, főszolgabi rák ás alispánok anyagi helyzetét javította. A mult években történt tíz százalékos emelés "50 millié pengőbe került, amennyit el letetett érni, annyit elért. Azokon a tisztviselőkön kell segíteni, akik állásukban visszamaradnak. A bizottság a szakaszt kisebb stiláris változtatással fogadta el. A 72. szakasznál báró Vay László indítványozta, hogy a községi elöljárók ás törvényhatósági tisztviselők a hivataluk területén működő és nyerészkedési célú vállalatoknak sem igazgatóságában, sem felügyelő bizottságában ne foglalhassanak helyet. Hangsúlyozta,hogy ezt a rendelkezést nem kívánja az altruista jellegű intézetekre és szövetkezetekre, valamint a helyiérdekű vasúti társaságokra . vonatkoztatni. A tisztvé selőkar presztízsét és t kintélyát, akarja megvédelmezni akkor, amikor a nagytőkének mindenhova elnyúló kísértésével szemben meg kívánja védelmezni. Szőke Gyula nem járult hozzá az indítványhoz azzal az indokolással, hogy egyrészt nem lehet általánosítani, másrészt a tisztviselők nek egyes vállalkozások vezetésében való résztvátele akárhányszor nagyon helyes, sőt szükséges is. Nem helyesli a túlságba vitt Összeférhetetlenségi felfogást. A nyílt összeférhetetlenségnél is nagyobb veszedelem a titkos összeférhetetlenség. A vállalkozásokban való nyílt résztvételt könnyebb elenőrizni s meg lehet akadályozni az esetleg meg nem engedett dolgokat. Kiss Ernő helyeselte az indítványt, hangsúlyozva, hogy feánnak t egyes vállalatok, Icsak azért választanak be főtisztviselőket az igazgatóságba, hogy azok hivatali állásuk tekintélyét vigyék be a vállalkozásba. p^m4Í^fe Beöthy László hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenség ellen csak egy biztos kautála van. a tisztességes erkölcsi árzék. Gyakran közérdekből is szükséges, hogy tisztviselők résztvehessenek vállalat vezetésébnn, mert ^ így belülről ellenőrizhetik az intézmény működését. Olyan módosítást javasolt, amely szerint a már egyszer megadott engedélyt vissza lehet vonni, ha a vállalat tisztességtelen irányra tér. Joannovics Pál osztotta előtte szóló véleményét . Rámutatott arra, hogy minisztertanácsi hozzájárulással állami tisztviselőknek, is lehetőségük van arra, hogy vállalatok vezetésében rásztvegyenek. A "nyerészkedési célú vállalat"^ kifejezés helyett azonban helyesebbnek tartaná a "nyilvános számadásra kötelezett vállalat" kifejezést, mert lehetnek szövotkezetek,is, amelyek nyerészkedésre alakulnak. Scitovszky Béla belügyminiszter hangsúlyozta, hogy eltebői nem barátja,annak, ha köztisztviselő nyerészkedési vállalatokban akár mint igeizgatosági, akár mint felügyelőbizottsági tagok rászevesznek. Tagadhatatlan, hogy van nyilt és burkolt összeférhetetlenség, de különösen a burkolt összeférhetetlenség veszedelmes s ennek lehetőségét, amennyire csak lehet, ki kell küszöbölni. Ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a kérdések végső fokon a belügyminisztérium felügyelete alá kerüljenek, hogy minden egyes ügyet a miniszter személyesen bírálhasson el. /Folytatása következik./