Napi Hírek, 1929. május/2

1929-05-25 [0203]

Scitovszky Béla belügyminiszter kijelentette, hogy a módositó indítványokhoz nem járulhat hozzá, A szolgabirák, aljegyzők, főszolgabi rák ás alispánok anyagi helyzetét javította. A mult években történt tíz százalékos emelés "50 millié pengőbe került, amennyit el letetett érni, annyit elért. Azokon a tisztviselőkön kell segíteni, akik állásukban visszamaradnak. A bizottság a szakaszt kisebb stiláris változtatással fogadta el. A 72. szakasznál báró Vay László indítványozta, hogy a községi elöljárók ás törvényhatósági tisztviselők a hivataluk területén működő és nyerészkedési célú vállalatoknak sem igazgatóságában, sem felügyelő bizottságában ne foglalhassanak helyet. Hangsúlyozta,hogy ezt a rendel­kezést nem kívánja az altruista jellegű intézetekre és szövetkezetekre, valamint a helyiérdekű vasúti társaságokra . vonatkoztatni. A tisztvé selőkar presztízsét és t kintélyát, akarja megvédelmezni akkor, amikor a nagytőkének mindenhova elnyúló kísértésével szemben meg kívánja vé­delmezni. Szőke Gyula nem járult hozzá az indítványhoz azzal az indoko­lással, hogy egyrészt nem lehet általánosítani, másrészt a tisztviselők nek egyes vállalkozások vezetésében való résztvátele akárhányszor nagyon helyes, sőt szükséges is. Nem helyesli a túlságba vitt Összeférhe­tetlenségi felfogást. A nyílt összeférhetetlenségnél is nagyobb vesze­delem a titkos összeférhetetlenség. A vállalkozásokban való nyílt részt­vételt könnyebb elenőrizni s meg lehet akadályozni az esetleg meg nem engedett dolgokat. Kiss Ernő helyeselte az indítványt, hangsúlyozva, hogy feán­nak t egyes vállalatok, Icsak azért választanak be főtisztviselőket az igazgatóságba, hogy azok hivatali állásuk tekintélyét vigyék be a vállalkozásba. p^m4Í^fe Beöthy László hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenség el­len csak egy biztos kautála van. a tisztességes erkölcsi árzék. Gyakran közérdekből is szükséges, hogy tisztviselők résztvehessenek vállalat veze­tésébnn, mert ^ így belülről ellenőrizhetik az intézmény működését. Olyan módosítást javasolt, amely szerint a már egyszer megadott engedélyt vissza lehet vonni, ha a vállalat tisztességtelen irányra tér. Joannovics Pál osztotta előtte szóló véleményét . Rámutatott arra, hogy minisztertanácsi hozzájárulással állami tisztviselőknek, is lehetőségük van arra, hogy vállalatok vezetésében rásztvegyenek. A "nye­részkedési célú vállalat"^ kifejezés helyett azonban helyesebbnek tar­taná a "nyilvános számadásra kötelezett vállalat" kifejezést, mert le­hetnek szövotkezetek,is, amelyek nyerészkedésre alakulnak. Scitovszky Béla belügyminiszter hangsúlyozta, hogy eltebői nem barátja,annak, ha köztisztviselő nyerészkedési vállalatokban akár mint igeizgatosági, akár mint felügyelőbizottsági tagok rászevesznek. Tagadha­tatlan, hogy van nyilt és burkolt összeférhetetlenség, de különösen a burkolt összeférhetetlenség veszedelmes s ennek lehetőségét, amennyire csak lehet, ki kell küszöbölni. Ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a kérdések végső fokon a belügyminisztérium felügyelete alá kerüljenek, hogy min­den egyes ügyet a miniszter személyesen bírálhasson el. /Folytatása következik./

Next

/
Thumbnails
Contents