Napi Hírek, 1929. május/2

1929-05-24 [0203]

, §.A Magyar Távirati Iroda jelenti: A felspház közigazgatási valamint közjogi és törvénykezési bizottsága Némethy Károly elnöklésével ma délelőtt együttes ülPésben folytatta a közigazgatás rendezéséről szooo törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az ülés elején a bizottság az 50. §.sal foglalkozott, amelynek harmadik bekezdése fölött függőben tartotta a döntést, A Mzottság ugy határozott, Jiogy a felülvizsgalati panaszról szóló rendelkezéseket kihagyja a szakszból, felülvizsgálati kérelem ®sak a miniszterhez lesz intézhető. Az 57. szakasznál Bezerédj István kérte, hogy aközigazgatási bizottság első, de különösen másodfokú ügykörét ne változtassak olyan nagy mértékben, amint azt- a javaslat tervezi. A közigazgatási bizottságnak meg kellene hagyni az első'foku intézkedés jogát azokban az ügyekben, amelyek az államigazgatás körébe tartoznak s hasonló állás^ po htra kellene helyezkedni másodfokú intézkedési körével szemben is. Gróf Széchenyi Aladár szerint a kisgyűlés szervezése következtében teljesen elvész a közigazgatási bizottság hatásköre, fő leg fórum jellege. A jövőben minden megyében két bizottság lesz majd. Az egyikben a kisgyülésben lüktetni fog a váfmegyei élet, mig a közigazgatási bizottság felesleges sallang lesz. A megyék ma kellő szakképeett férfiakkal mind a két bizottság létszámát nem tudják betölteni s igy mindegyikben ugyanazok'fognak ülni. Vagy szüntessék meg teljesen'a közigazgatási bizottságot, vagy pedig hagyjak meg abban a formájában, ahogy ötven év8n át nagyszerűen bevált. Rakoyszky Endre azt kérte, hogy a közigazgatási bizottságot az államigazgatás körébe tartozó ügyeknél ne fosszák meg eddigi Jogkörétől, mert azt a kisgyűlés nem fogja pótolni. Tomcsányi Móric előadó'a felszólalásokra válaszolva a decentralizáció kérdésével foglalkozott, amely a javaslatban előnyösen érvényesül. Hangsúlyozta, hogy a közigazgatási bizottság plenáris ülésében alkalmatlan konkrét ügyek elintézésére.' Nagy testület konkrét ügyek elintézásé&sehol^sem alkalmas, ezért helyes, ha a közigazgatási bizottságnak albizottságai vannak. A jogfejlődést tehát ebben az irányban kell vinni. Ez megmentené az önkormányzatot ás biztositaná a szakszerűséget is, a közigazgatási bizottság piinumának pedig megmaradna továbbra''is általános ellenőrző hatásköre. A tervezett megoldást helyesli. Némethy Károly elnök ugy látja, hogy a belügyminiszter által oroponált. javaslat mellett több érv. szól, mint a mai állapot mellett. ' lelyesi, hogy s ok ügyet az alispán intéz majd egyéni felelősség mellett, live a decentralizációnak is, amely abban nyilvánul, hogy a jövőbon bizonyos ügy ékben _ végárv ányesen dönt az alispán. Scitovszky Béla belügyminiszter hangsúlyozta, hogy annakidején a közigazgatási bizottságot épen a centralizáció hatalmi eszközének taatottak s támadták sokan olyanok is,,akik ma védik. Az autonómia rovására^ment volna, ha olyan ügyek, amelyeket eddig a közgyűlés, tehát az autonómia intézett, a jövőben a közigazgatási bizottság hatáskörébe tartoztak volna. Az a megoldás sem látszott megtfelelőhek, hogy a kisgyűlés és a közigazgatási bizottság hatáskörét egyesitsék. Ezorrt kellett a kisgyülást beállítani, amely teljesen autonomikus szervezet, mert nincs benne állami tisztviselő. Ez decentralizációt jelent ás az autonómia. kiterjesztését is. A közigazgatási bizottságnak megmarad /*»:•.,• hatásköre. ,Ezt a bizottságot lehetetlen eltörölni, hiszen hozzátartozik az árvaügyek intézése is, már pedig ennek a kérdésnek megoldására más fór

umot még nem lehetett találni. /Folytatásakövetkezik./