Napi Hírek, 1929. május/2
1929-05-24 [0203]
/T/ § M a d r i d,május 24. /Havas./ A népsz9ve. ségi egyesületek szövetségének közgyűlésén érdekes vita fejlődött ki a Monroe-tétélre vonatkozó argentinai indítvány tárgyában. Siw ri argentinai delegátus hevesen támadta a Monroe-tételt, mely szerinte n^m tekinthető regionális szerződésnek. A : rgentina - mondotta - nam azért jött ide^ hogy szánalomért könyörögjön^Csupán arra kéri a közgyűlés többi tagját, akik csaknem valamennyien közvetlen közelből láthatták a háború borzalmait, tegyék megfontolás tárgyává, milyen helyzetbe juttatta az amerikai államokat az Egyesült Államok fölénye. Dumas francia delegátus kifejtette, hogy a Monroe-tétel arra irányulj hogy megóvja az amerikai államokat minden támadással szemben; ezt .a teteit azonban nem szabad nyersen alkalmazni. Casanova francia delegátus a madridi jogtudományi akadémia nevében bejelentette, hogy a spanyol delegátusok csatlakoznak az argentinai javaslathoz. Elorrista spanyol delegátus kijelentette, hogy ebben a kérdésben nem ért egyet sem Francia kollégáival, sem pedig az argentinai delegátusokkal. G-ianini olasz delgátus annak a véleményének adott kifejezést, hogy amikor a Monree-cikket beillesztették a népszövetség egyezségokmányába^ egyezségokmány szerzői előtt csupán az a cél lebegett, hogy lehetővé tegyék a belépést az Egyesült Államok számára. Amerika azonban, amikor már biztosította a Monreo-elv elismerését, hátat fordított a népszövetségnek. Ha ezt a tételt törlik az egyezségokmányból, akkor az Egyesült Államok sohasem fognak csatlakozni a néoszövetseghez. Viszont, ha fenntartják, akkor azok az amerikai köztársaságok, amelyek most helyet foglalnak a népszövetségben, kiválnak abból. A leghelyesebb az lenne, ha külön szerződés létesülne, amely gyökeres megoldáshoz juttatná a kérdést Eszakamerika és Délamerika között. A vita további folyamán felmerült az a közvetitő inditvány, hogy a kérdést tanulmányozás cél iából utalják az állandó bizottság elé. Strong északamerikai del. gátus megnyugvással fogadta ezt az^mditványt, melyhez Srwari'argentinai delegáius, az inditvány előterjesztője, is csatlakozott. /MTI../ /T/ § S ha aha j, május 24. /Havas./ Június elsején megy végbe Nankingban Szun-Yat-Szen ünnepélyes végtisztessége. Az eredeti tt-rv szerint ez a szertartás lett volna hivatva arra, hogy Nankingót az uj Kina fővárosává avassa és biztositsa az ország egysegessétételét a Kuo-Min-Tang védnöksége alatt. A valóságban azonban a végtisztesség időpontját rosszul választották meg, mert az ország különböző pontjain megint háború dul és mindenfelé a legzürzavarosabb állapotok uralkodnak. Csang-Kai-Sek kár^elhete ilenül folytatja azt az akciót, amelyet Kina egy segessété te le érdekében meginditott. Eeng-Iu-Hsziang tábornok, valamint Kvang-Szi tartomány épen amiatt nyúlt fegyverhez, mert az államfő kényszíriteni akarja a többi tábornokot, hogy ne csunán névleg, hanem tényleg is engedelmeskedjenek a l^özponti hatalomnak és engedelmességük jeléül elsősorban biztosit/sák az adók befizetését. /Folytatása, következik./
