Napi Hírek, 1929. május/2
1929-05-23 [0203]
Módot lát ugyanis ajrri, hogy honoráljon bizonyos kívánságokat, amelyek a vita során felmerültek. Meg van a lehetőség arra, hogy a "nemzetietlen és hazafiatlan" szavakat "állami érdek" kifejezéssel helyesitsék és arra is, hogy a városok birtokon belüli panaszjoga azonos legyen a törvényhatóságokéval. A közgyűlés összehivási jogát nem a főispánnak, hanem az alispánnak kívánja megadni, mégpedig kötélbzően , úgyhogy a feloszlatást kimondó rendeletnél: a hivatalos lapban valÓKÖgaetét elétől' számit ott nyolcadik napra kötelezően összehívandó lenne a közgyűlés r Gróf Széchényi Alcudár köszönetet mondott a belügyminiszternek megé rt ő magat a rtásá é rt. A 38. §.-nál Jalsoviczky Sándor hangsúlyozta, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok ügyeinek redezese bizonyos tekintetben maga után vonja a megyei városok reformját is; különösen a képviselőtestület ta/glétszárnának megállapítása terén. A javaslat szbrint amegyei városoknál 500 lakosra esik egy képviselőtestületi tag. Harmincezer lakosú városnál tehát hatvan lenne a képviselőtestületi tagok száma. Ezeknek fele virilista, nagybirtokos, akiktől intenzív munkát nem lehet várni, s igy könnyen megtörténhetnék, hogy néhány ember viszi a város ügyeit. Ezért javasolta, hogy tízezer lakost vegyenek fel mint'minimumot a képviselőtestületi tagok száma megállapításának alapjául. Tízezer lakosnál a taglétszám hatvan, tiztizenötez őrnél hetven, tizenöt-húszezernél nyolcvan', husz-hus zonöt ez trnél kilencven, huszonöt-harminc ez érnél száz, harminc-negyve'rezernél száztíz, ós negyvenezren felül százhúsz legyen a képviselőtestületi tagok száma.. Scitovszky Béla belügyminiszter elismerte, hogy bizonyos aránytalanság valóban előállna^ akkor, ha minden ötszáz lakosra esnek egy képgiselőtestületi tag és ezért hajlandó hozzájárulni olyan módositáshoz, hogy nc t ötszáz, hanem négyszáz lakosra^essék egy képviselőtestületi tag, ami tulaj donkepon a Jalsoviczky Sándor által kivant eredményre vezetne-t A bizottság a szakaszt ilyen értelemben fogadta el«A 39. szakasznál Bezerédj István hangsúlyozta, hogy az 1927, évi V. törvénycikk tágkörü felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a városok gazdálkodásába iranyitó befolyást gyakoroljon, ezért a szakaszt nyugodtan ki lehetne hagyni a törvénybél, anélkül, hogy ebből a kormány felügyelete szempontjából hátrány származnék. Thaly Ferenc kifogásolta azt, hogy a belügyminiszter az alispán meghallgatása után dönt az egyes megyei varosoknak a vármegye vagyonfelügyelői hatósága alól való kivétele kérdésében. . Scitovszky Béla belügyminiszter hozzájárult a szakasznak olyanértelmü módosításához, hogy a megyei városok csak a törvényhatóság meghallgatása után legyenek kivehetők a vármegye vagyon felügyelete alólö ' A bizottság ilyen értelemben határozottá A 40. §. felett, -mely a községi legtöbb adófizetőkről szól, a bizottság nem döntött, hanem elhatározta,baró Fiath Pál javaslatára, hogy a szakaszt pontosabban szövegezi A választhatóságról intézkedő 42. szakasznál K-.ltenecfer Tiktor felvetette, vájjon nem volna-e célszerű a megyei városokra, is kiterjeszteni nzok^t az összeférhetetlenségi ós kizárási okokra vonatkozó ( rendelkezéseket , amelyeket a tőrvényhatósági városoknál vettek fel a javaslatA bizottság elvileg helyesléssel fogadta a gondolatot és el határozta, hogy ilyen irányban intézkedést vesz fti a javaslatba. I r 0 -^y t. KO V. / ^
