Napi Hírek, 1929. május/2

1929-05-21 [0203]

/A felsőház közigazgatási bizottságának ülése.I<fclytatás./ Scitovszky Béla belügyminiszter hozzájárult ahoz, hogy az örökös tagok választását is a közgyűlés hatáskörebe utalják. Elfogadta Rakovszky Endre az árvapénzek mikénti elhelyezéséről szélé indítványát, nem helyeselte azonban azt, hogy egyes ügyeket szabályrnndeletileg is a közgyűlés hatáskörébe lehessen vonni. Hozzájárult ahoz is, hogy a közgyűlés a számonkérő szék javaslatait is tárgyalja, a visszatérő szolgáltatások értékhatárának megállapításáról pedig azt a megjegyzést tette, hogy az 1 s:.. étlődő kiadásokat együttesen kell számításba venni. A kisgyűlés elnevezést helyesebbnek ta tja, mint a tanács szO-t, mert az utóbbi etnevezés a régi és uj tanács között sok zavarra vezetne. A bizottság a szakaszt a belügyminiszter hozzászólása értelmében fogadta el. A 23. szakasznál, amely a közgyűlés összehívásáról szól, Beöthy László az-első bekezdés elhagyását kérte, mert a bekezdés szerint^a rendes közgyűlés megtartásának előfeltétele volna az, hogy a főispán hivja össze, A közgyűlés összehívását nem szeretné kizárólag a főispán elhatározásától függővé tenni. Bezerédj István annak kimondását kérte, hogy a kisgyűlés, amennyiben rendkívüli közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, ezt megtehesse anélkül is, hogy ezért a rendes közgyűléshez kellene fordulnia. Báró Fiath Pál és Kaltenecker Viktor szabatosabb szövegezést ajánlott. Beöthy László elvi szempontból fél attól, hogy a közgyűlés összehívását a főispán kezébe tegyék, mert ez a közgyűlés elemi joga amit tőle elvenni nem lehet. Báró Jeszenszky Sándor helytelenítette azt, hogy a közgyűlést összehívni szándékozók alárirását hitelesíteni kell. Scitovszky Bála belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a közgyűlés összehívására nem lehet fix időpontot meghatározni, hanem csak . Aatitüdöt, amelyen belül a főispán köteles a közgyűlést összehívni. Eddig nem volt egyöntetű eljárás, most gondoskodni kellett arról, hogy ki legyen az összehívó. Az aláírások hitelesítésére azért van szükség, mert olyanok is kárhetik majd a jövőben az összehívást, akiknél meg kell győződni az aláirások valódiságáról, mert hiszen az összehívók analfabéták is.lehetnek, akik aláírásával mások visszaélést követhetnek el. A .kisgyülásnek nem lehet megadni azt a jogot, hogy a közgyűlést összehívhassa, mert a kisgyűlés ma is átutalt hatáskórben ülésezik. Beöthy László, a közgyűlés napjának kijelölését mam a főispánra hanem az alispánra bizná. Scitovszky Béla belügyminiszter hangsúlyozta, hogy e kérdésben nem lát autonómia sár elmet. Minden ülést mindig az elnök niv össze. A főispán természetesen köteles figyelembe venni a vármegyei szabályrendeletet. A bizottság a szakaszt a belügyminiszter hozzászólása értelmében fogadta el. /Folytatása következik./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR