Napi Hírek, 1929. május/2
1929-05-21 [0203]
/A gyulafehérvári ünnepségek második folytatása*/ Nagy áldozatok árán az ojtozi, marastii és marasestii győzelmek meghozták az eredményt: a román nemzeti egységet. m , A győzelem igen nagy jelentőségű, mert a nemzetiségek nagy emberi jogának végleges győzelmet jelenti, amelynek következtében a nemzetiknek Joguk van ához, hogy maguk döntsenek sorsuk felett* A gondolkodok mar regen felállították ezt a logikus elvet, amely azonbam csak a na.gyháboru köyetkezményeképen nyert alkalmazást, és éhez igen nagy mórtékbenhozzájárultak a szövetséges nagyhatalmak, amelyeknek a román nép ma őszinte tiszteletét és háláját fejezi ki. A nemzetiségi elv nemcsak a román népnél nyert alkalmazást, hanem hozzájárult ahoz, hogy az összes elnyomott népek visszakaphassák szabadságukat és független nemzeti államokat alkothassanak. A nemzeti egység megteremtése Dáciának Traján által történt megalapítása éta a iegjelentő sebb eseménye Románia törtenelmének és uj korszak megkezdését jelenti. Buzdugan régens ezután így folytatta : A győzelem és egyesülés megvalósítása után Románia célja az volt, hogy az állam; közigazgatását, valamint társadalmi életét olyan alapokra nelyez ze, amelyek harmóniát teremtenek a társadalmi osztályok és az egyes polgárok között, függe J lenül nyelvükre és vallásukra.Ebben az indu^gens szellemben, amely megegyezik a román nép lelkével,kezdettemeg Románia a törvényhozás munkáját, ^különösen a vallásoktatás és agrárreformra vonatkozó törvények tekintetében. A román állam minden iskolában a lakosság összetételének megfelelő nyelvet vezette be, biztosítván mindenkinek a saját kultúráját és anyanyelvét. Ennek bizonyítékául megemlítette Buzdugán, hogy a román állam hétszáznegyvenegy magyarnyelvű elemi iskolát tart fenn. Ezzel szemben^a magyar állam egyetlen románnyelvü iskolát sem tartott fenn. A kisebbségi vallásos intézmények száma is jóval nagyobb,mint a múltban. Mezőgazdasági téren - mondotta Fuzdugán - az állam mindenkinek adott termőföldet p akinek ehez joga volt^ még a kisebbségeknek is* Besszarábiában és Bukovinában is ugyanezeket a méltányos szervezési elveket alkalmazták. Az a körülmény, nogy Románia a belső társadalmijaiét rendezésének tekintetében a legőszintébb liberalizmus szellemébea járt el, továbbá Romániának az a—— .—, -többször hangoztatott szándéka, hogy nemzetközi viszonylatiban a legjobb viszonyt teremtsen az összes államokkal, feljogosítja Romániát arra, s kijelentésre, hogy őszintén teljesiti a kisebbségek irantu kötelesságet,x& mintahogy az állam minden román Polgár és minden külföldi állammal szemben telje siti kötelességét es arra törekszik, hogy jóbaráti viszonyt teremtsen a szomszédos államokkal a kölcsönös és tényleges érdekek szemmel tartásáéval, mert ez a jóbaráti viszony okvetlenül szükséges fejlődésünk és boldogulásunk érdek ében. /Polyt.köv./ f. s z ó f i a , május 21 /Bolgár Távirati Iroda/Hüsrev torok követ József Ferencfőherceg es felesége Anna főhercegasszonytiszteletere ebedet adott. Az ebeden résztvettek többek között Liapcseíí miniszterelhök es felesege, Buroff külügyminiszter és felesége, ' Kiss ügyvivő es felesege, Rumalin német követ. Az ebéd után a török követnél fényes fogadás volt. /1-ITI/ J — ^ J S z ó f-i a., május 21. /Bolgár Távirati Iroda/Ruscsuküan íoldr^nges volt. Az eddigi jelentések szerint sem emberéletben, som vagyonoan nom esett kár. /MTI/
