Napi Hírek, 1929. május/2

1929-05-21 [0203]

Már a romai légiók is Gyulafehérvárt választották főhadiszállásukul. Mihály vajda 1599-ben, na fövid időre is, de keresztülvitte a románok egyesülését és ezzel nagy lendületet ^Mott a nemzeti eszme terjedésének. Több mint három évszázaddal későOflr, 1918 december elsején ismét Gyulaiehérrár volt az a hely, a&ol az idegen járom alól felszabadult erdélyi és bánáti román nép kimondotta a román anyaországgal való egyesüléstT A másik nagyjelentőségű történelmi tény, anEiynek szinhelye Gyulafehérvár——•—I.Ferdinánd és csodálatraméltó hitvestársá nak, Mária kirányiténa^ koronázása volt, A régens —igy folytatta beszédét ; Sok évszázad szenvedései után ma végre minden román emüer elmondhatja, hogy Gyulanehérvárott ur a saját házában. Mi nem vettük el senkitől jogos tulajdonát, hanem csupán visszaszereztük őseink *« m—örökségét. Ezután a román kolonizációval foglalkozott* a szónok;* amely Trajan császár idejére nyúlik vissza, ., . ~ egészen a magyaroké nak a kilencedik században történt benyomulásáig. A románok - mondottaa történelem mostohasága ellenére is megtartottak latin mivoltukat, román nyelvüket „ szokásaikat, közigazgatási és'kulturális szervezeteiket Erdély területén. A régéis rámutatott azoknak a harcoknak jelentőségére, amelyeket a románok a tizenötödik ós tizenhatodik század folyanén, valamint 1848-oan vívtak. Őszinte örömmel állapította meg a szónok azt a körülményt hpgy a román nép annyi szenvedés ós idegen járom ellenére is sikeresen állott ellens minden olyan törekvésnek, amely-—elnemzetlenitését cólrzta. Az egyesülés pillanatában a román haza minden egyes fia - a Tiszától a Dnyeszéerigyugy tért vissza az anyaország kebelébe, hogy megtartotta faji és nyelvi sajátságait és jellegét es megőrizte tradícióit. Ezek az idegen iga alól felszabadult románok ma homogén román nemzetet alkotnak, az ezeréves i idegen \\< .i.i' befolyás minden nyoma nélkül. Az elmúlt évszázad folyamán - folytatta a régens - a román politikai szervezet, a nemzeti párt munkája nagymértékben segitette^elő anemzeti feltámadást és nemzeti ellenállast. A nemzeti párt vezetői minden tehetsegüket a nemzeti felujulás nagy eszméjének szolgálatába állították, A régens ezután rámutatott ; a román királyság kulturális intézményeinek jelentős égére

; amelyek mint a román akadémia es a román kulturális liga nagyban

t

hozza járultak Erdély kulturális fejlődéséhez és előkészítették a nemzeti egyesülés évszázados ideáljának megvalósítását, A^nag^iáboru kitörésének órájában valamennyi románt áthatotta az az érzés, nogy megjött az a pillanat, amidőn ügyük döntő fordulathoz jutott, Ferdinánd király és a politikai vezetők, akik teljesen azonosították magukat a nemzeti aspirációkkal,teljesen tisztában voltak a következményekkel mikor belép ek a háborúba. A román hadsereg a legnehezebb kö- • rülmények között harcolt és nyolcszázezer román katona halt hősi halált* /Folytatása következik./