Napi Hírek, 1929. május/2

1929-05-20 [0203]

^Bukarestből jelentik: A szenátus egyik^legutóbbi ülésén, araint arról rövid távirati tudósitások már megemlékeztek, Sándor JóTsef nagyszabású beszédet mondott az ug. érettségi törvényjavaslat tárgyalása kapcsán. Azzal kezdte, hogy a román liberális párt, illetve Anghelescu volt miniszter mindig a magyar uralomra, Apponyi Albert és Tisza István politikáiára hivatkoznak, de hamis beállításban és igy okolják meg drákói törvényíiket és rendeleteidet. Itt az ideje - *• jnondotta - hogy egyszer és mindenkorra leszámoljunk Anghelescu hasonló támadásaival

v amelyeket a szenátus közoktatási bizottságában is megismételt. Segidor József mindenek előtt kimutatta azt az óriási különbséget, amely a régi magyar érettségi vizsgák és a mostani román bakkalaureátusi vizsgák között van. Anghelescu középkoriaknak nevezte a magyar középiskolákat

v Hogy lehet az, hogy mégis ezekből a középiskolákból került ki Atra»'..'

1 Jancu, Sincai,..Major, a dákó^romanizmus megalapitói, továbbá Maniu Gyula, Vajda Sándor, -Vlad Aurél és mások. Bizonyítékokat olvasutt fel arra vonatkozólag, hogy a magyar kdzépiskolákat Anghelescuék a magyarság megsemmisítése végett le akarták rombolni. Hogy mennyire magyarosított Apponyi és a magyar állam, erre jellemző, nogy jóllehet már az 1792 VII. törvénycikk kimondotta, hogy a magyar nyelvnek minden iskolában rendes tantárgynak kell lennie,,mégis 1910-ig, tehát 118 év alatt a Romániához^csatolt területen 1.639.125 magyarból L. " 400.096 beszélt románul, ellenben 2.812.920 románból mindössze esek 373.822 tanult meg magyarul. íme a hires magyar

os.itás! 1447 olyan román népiskola volt Magyarországon, amely az Apponyi-félc 1907;XXVII. törvénycikk ellenére fittyet hányt a magyar nyelv•tanitásának anélkül, hogy egy román tanító hajaszála meggörbült volna. Igaz, hogy a nagy összeomláskor Erdélyben a mai kisebbségeknek 39, az államnak 15, ffligi a románoknak csak 5 középiskolájuk volt, de az előzőeket a magyar hitfelekezetek évszázados ellentéte, könnye és vére hozta létre és az államiak is jobbára államosított felekezeti iskolák voltak. Rágalom az, hogy Apponyi Albert gróf tömegesen vette volna el a román népiskolákat. Valótlan, hogy Apponyi törvénye, amely sokkal humánusabb, mint Anghelescu törvénye, a román népiskolákban heti 24, illetve 36 órai magyar nyelvtanítást rendelt volna el. Kimutatja, hogy a magyar állam ' t az isko# Iáknak nyújtott óriási államsegélyeket a mostani román kormány a békeszerződések ellenére : sem akarja a mai magyar iskoláknak megadni. Majd kimutatta Tisza István leveleiből, hogy Tisza milyen megértő politikát vallott a románokkal szemben. Seperjen ^mindenki a maga: ajtaja előtt és ne vádaskodjanak az erdélyi magyarság ellen .^magyarság a román állam szuverenitása^keretében követeli az egyházi, iskolai és közigazgatási autonómiát, amelyről nem mondhat le. Sándor József beszéoe nagy izgalmat keltett és sürün zavarták meg minden oldalról a közbeszólások. Különösen Hosszú Gyula_ görögkatolikus püspök lobbantotta a magyarok szemére Apponyi politikáját, de a v dakat Sándor József kivédte.