Napi Hírek, 1929. május/1

1929-05-13 [0202]

/Mussolini beszódének|folytatása/ Mussolini ezután kifejtette, hogy még a szerződések aláírásának napján is valaki lehetetlennek tarthatta ezt az eseményt, j Meg kell azonban állapítani,

#

hogy semmiféle rögtönzés, semmiféle ugrás,' . semmifele csoda nem történt ós hogy nincs másról szó, mint bizonyos politikai/ történelmi es erkölcsi előzmények logikus következményéről. En ugyanazon az uton jártam, mondta a miniszterelnök, mint többen előttem, de ezek csak egy bizonyos pontig hatoltak előre és nem mentek el a célig. 1 fasizmus ehhez a,célhoz eljutott. A történelemben minden eljut a végkifejlődóshez es amikent a fizikai természetvilágban nincs ugrás, azonkóp nincs az emberek történelmében sem. .".Olaszországnak privilégiuma van,amelyre büszkék lehetünk és amely abból áll, hogy az' egyetlen európai állam vagyunk,amely egy világvallás szókhelye. Ez a vallás Palesztinában született meg, de katolikussá Rómában lett.Fa Palesztinában maradt volna, akkor nagyon valószínűen egyike lett volna azoknak a nagyszámú szektáknak, a melyek" valósággal virágoztak ebben a forrongó országban. Mussolini ezután Sergiliusí es Caesart; mint a kereszténység elő futárjait -jelölte meg,majd megállapította, hogy a kereszténység Rómában mind históriai, mind pedig erkölcsi tekintetben kedvező körülmenyek közé jutott. Mussolini rámutatott ezután arra, hogy csak^ IX.század felé találni az első nyomait a római pontifex polgári fennhatóságának.,amely azután tiz évszázadon át tartott. Ebben a korszakban azonban Róma nem volt sem birodalmi főváros, • \ sem politi kai fővárosit Olaszországnak, hanem vallási fővároseíyolt az egész világnak és politikai fővárosa a kis pontifikátusi államnak. Mussolini ezután a pápák polgári fennhatóságának történelmi korszakait ismertetve x .. behatóan fejtegette Napóleon és a Vatikán viszonyának' különböző fázisait és idézte Napóleon 1809.májusi schScönnrunni kiáltványát. Ebben

t

Napóleon elismeri a pápa vatikáni székhelyének szükségességét,mert megítélése szerint az az egyedüli, aki segíteni tudná'őt a belső pacifikálásra és a külső terjeszkedésre irányuló munkájában. Utalt ezután Mussolini a napóleoni konkordátum . , „ végére és idézte ezzel kapcsolatban Talleyrand

/ vélemény ét, amely „-lismeri a pápaság tökéletes függetlenségének szükségességét, hogy pártatlanul gyakorolhassa hatalmát és befolyását. Ismerteti ezután magának Napóleonnak a királyhoz Rómába juttatott utasításait .amelyekben azt mondja, hogy összhangba és egyetértésre lepihen a pápával; ez 100 millió ember lelkiismeretén való utalmát jelenti. Mussolini ezután utalt Napóleon bukására, a szent szövetség kongresszusaira, a pápák független hatalmának visszaállítására. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy ez a hatalom azonban

#

már a feloszlás állapotában volt. A szónok a legalaposabban elemzi az eseményeket: az olasz forradalom eseményeit, elsősorban ÍX.Pius pápa trónralépését, az Í849Virómai köztársaság létesülését, az európai,^ . sőt amerikai hatalmak ajánlatát, hogy a pofatifex 1860-ban proklamálja az olasz királvságot, maja a Szentszék következetes tiltakozását ez ellen és IX.Pius * papának az 1861.március 18.iki konszisztóriummal kapcsolatosan elfoglalt álláspont ját,amely szerint mindennemű megbékül és t visszautasít. Mussolini ezután emlékeztet Cavour hő vágyára, hogy Rómát erőszak alkalmazása nélkül fővárosnak tehesse meg. Az eroszakjesap.. végső eszköz lett volna,amint hogy különben is alkalmazása \ peleütközött volna Cabour hires formulájába: Szabad egyház a szabad államban;