Napi Hírek, 1929. május/1

1929-05-13 [0202]

_ § Ru^m^a , május 13./Stefani/ A képviselőházban valamennyi képviselő Jelenléteben és zsúfolt karzatok elo'tt - ugy a szenátus,mmnt a sajtó es a közönség karzatán egy talpalattnyi hely sem volt - Mussolini • miniszterelnök megtartotta a lateráni szerződések vitájának záróbeszédét. A luiniszterelnök, akit hosszas meleg ünneplésben részesítettek, mindenekelőtt megköszönte annak a 18 képviselőből álló bizottságnak munkáját,,amely a törvényjavaslatot megtárgyalta, majd hangsúlyozta a vita fontosságát es ünnepélyes lefolyását. Kijelentette, ho^y valamennyi szónok beszedet a nyilvánosság elé fogja bocsátani a littorio könyvkereskedése, mert az olasz nemzetnek tudom?st kell szereznie arról, hogy a vita nemcsak mely tudással, hanem szenvedélyes melegséggel folyt le és méltó volt ennek a testületnek politikai temperált urnához. "ITKB^ - A politikai szót használtain - tette hozzá Mussolini -r,mert ez a szo határozza meg e testületet ós azon a napon, amikor e szónak többé nem volna értelme, meg volna pecsételve ennek a gyűlésnek sorsa. Visszatért ezután Solmi előadónak azokra a szavaira, amelyekkel szombaton oefejezte beszéfiót s a következőket mondotta: - '-'Szabad ós szuverén egyház, szabad es szuverén állam!" - kiáltott fel az előadó. ^Sürgősen meg kell világítani ezeket az eszmékét

t mert ezeknek kettős értelmet lehet tulajdonitani. Ez a formula valakiben azt a hitet kelthetné, hogy két szuverenitásról van szó. Ez a kettős szuverenitás nincs és nem áll fenn együttesen. Az egyik dolog a Tátikán városa s egy másik dolog az olasz királyság, amely azonos az olasz állammal. Meg kell győződve lenni arról, hogy az olasz állam és a Vatikán/városa közötti ha ugy tetszikjakát több ezer kilóméternyi távolság van, még ha véletlenül öt perc is elegendő ahhoz, hogy valaki megpillanthassa eztaz államot és tiz-perc elegendő ahhoz, hogy valaki végigfussa határait, /lilénk helyeslés/, - Két határozottan megjelelt ós ^határozottan kettéválasztott, teljésen ós kölcsönösen elismert szuverenitásról van szó. Aa államban azonban az egyház nem szuverén ós nem is szabad. Nem szuverén annál az ellentmondásnál fogva - mint azt Dante mondja -> amely ezt nem engedi meg és nem is szabad, mert intézményeiben, valamint emberei tekintetében alá van vetve az állam általános törvényeinek,úgyszintén a konkordátum külön kikötéseinek. - Ezért a helyzetet a következőképpen lehet meghatározni: Szuverén állam az ^ olasz ^királyságban^ a katholikus egyház bizonyos kiváltságokkal lojális ós önkéntes elismerésben részesül; egyidejűleg .. valamennyi más felekezet szabad elismeréshez ]ut. -^Beszédem annak analitikus bizonyítása lesz, hogx megoldottunk egy kérdést, amely már egy egész százaáot foglalkoztatott. Ha valaki elolvasta mindazokat az okmányokat, amelyeket a római kérdéssel kapcsolatban a német Monsignore Bastgen összegyűjtött, megállapíthatta, hogy e három hatalmas kötetre terjedő okmánytár ' 400 oldalas függelékével együtt sem teljes, nemcsak azórt_, mert a szerző 1919-nél megállott, hanem azért is, mert hiányzik belőle több okmány, amely benne volt például az 1670-ben Visconti V^nosta külügyminiszter kezdeményezésére kiadott zöld könyvben. A római kérdés megoldására^törekvő tervek száma bizonyára meghaladja az ezret, mindamellett a kérdés megoldása változatlanul lehetet- " lennek látszott. Azt is mondták, hogy a megoldás nem jöhet létre a fasciszta rezsim alatt, mert a 2000 esztendős tapasztalattal rendelkező régi vatikáni diplomácia nem bizhatik egy összesen tiz év óta felmerült rezsimben, amely mindössze hót óye van kormánypn. . J /Folytatása következik./ ^KSÍÍÓ^