Napi Hírek, 1929. május/1
1929-05-10 [0202]
Li . . L ,° n A ? n i í? a J us 10./"'0lff/ Baldwin miniszterelnök jegyzéket intézett lord Cecilhez, amelyben kifejti a "konzervatirpart jol megfontolt nézeteit" bizonyos kérdésekben, amelyeket az angol népszövetségi liga egyik memorandumában vetett fel. Baldwin a következőket irja:" A Kellogg-paktum [ kevesbo? sürgőssé tette az állandó nemzetközi törvényszék szabályai fakult ativ záradékának aláírásai." Baldwin a Rajna-vidék Kiürítésének kérdését is megemliti ás bejelenti a konzervatívp art hozzájárul? sát ahhoz a december 3.-an tett kormány nyilatkozathoz amely szerint az angol kormány ürömmel üdvözölné a ríaj na-vidék mielőbbi kiürítésit, t ek int et-nélkül a szövetséges Kormányok abbeli törvényes jogára, hogy a megszállást a szerződésszáma idő leteltéig tartsák fenn! fWíJ §Szákesfehárvár, május 10. A Szentlmre konviktuB növendékei vasárnap-sste ünnepelték meg az intézet 25 aves fennállásának évfordulóját. A Vörösmarty Színházban emlékünnepély volt, amelyen gróf Széchenyi fi Viktor főispán ás Klauc György nagyprépost, püspöki helynök vezetésével a varos társa-daImának színe-java rásztvett. Az emlékünnepélyen megjelent dr. v f?s Joz se f népjóléti miniszter is, az intézet volt igazgatója, aki Dráhr Imre államtitkár, Ripka Ferenc főpolgármester, Horváth istvan, az 0 szagos Társadalombiztosító Intézet alelnöke, Fitz Artúr országgyűlési képviselő, Sebestyén József, az OTI ígazgaxxtoja és titkára dr. Ferry Tibor ki sárét ében délután érkezett autón a varosba. A'miniszter látogatást tett Kovács János szent sz áki tanácsosnál, a konvikjitus igazgatójánál, majd a Vörösmarty Színházba ment ahol fél hat órakor kezdődött meg az ünnepély. Grof Széchenyi György VIII. osztályú tanuló üdvözlő beszéde utan^Riffer De6ső VII. osztályú tanuló Lendvay Istvánnak "Könyörgés Szent Imréért" cimü versét szavalta el, majd dr. vitéz Bernát íf n P ^Sy^éd öreg konviktor mondott visszaemlékezést a konviktusi életről. Az ünnepi beszédet dr. Vass József népjóléti miniszter, a konviktus volt igazgatója mondotta. - A nevelőintézetekre - mondotta többek között - akkor van.a legnagyobb szükség, amikor a családi életben változás történik^ amikor a családi életnek válsága revén bekövetkezik a \ nevelés válsága. Már a világháború előtt észre lehetett venni magyar földön a családi életnek átalakulását, abban az értelemben, hogy megnövekedett az élet gondja s igy megfogyatkozott a családiban a szeretetnek az a mértéke, amelyből azelőtt jutott másnak is, rokon-gyermeknek, idegen gyermeknek, s ' • M koszt-os diáknak. Hany nagy embert neveltek igy a magyar családok. A diák- -• tartás lassanként kezdett megszűnni, mert megnehezült az élet, a családok mind inkábbkény telének voltak bástyát húzni maguk köré. A helyzet mág jobban megnehezedett a háború után , a családi élet válságát még jobban lehetett érezni, de most mar nemcsak " anyagi, hanem erkölcsi okokból is. Valahogyan mintha megcsökkent volna a gyermek utáni vágyódás, mintha a névelás börzéjére betörés történt volna idegen szellem részéről. A nevelés régi patriarkális tekintélye megszűnt, családapák ezt a tőkét elkölteni engedték. /Folytatása következik/ ORS24QOO ÍM.,
