Napi Hírek, 1929. május/1
1929-05-08 [0202]
* 1 I >NV C /Stresemann beszédének 2. folytatása/ Teljes nyiltsággal t meg kell azonban állapitanom, hogy az a reményem.amelyet a mult évben.ugyanily alkalommal hangoztattam, nem teljesedett be. Á helyzet az eddigi genfi tanácskozások utan az, hogy külsőleg ugyan lehet beszélni a tempó némi gyorsulásáról, azonban a probléma lényegének tárgyalása oly perspektívát nyitott meg, amely azt az aggodalmat kelti, hogy az általános leszerelés alapgondolata meghiúsul. Német részről mindig egyetértettünk azzal a gondolattal, hogy ezt a problémát fokozatosan oldják meg. Természetes azonban, hogy mar az első etapnak is'.' . : érezhető csökkenést kell hoznia a szárazföldi, tengerészeti és légi fegyverkezés terén. Ha azonban a fegyverkezés lényeges elemeit figyelmen kívül hagyják, akkor csak látszatmegoldás jöhet létre,, mert az erdekeit államoknak módjuk .UAAIZ. arra, # hogy egyes fegyverkezési tényező csökkentésének hatásat más tényezők tetszés szerinti fejlesztésével iliuzóriussá tegyék. Egészen világos, hogy valóban komoly leszerelésnek még . kezdetéről sem lehet szó akkor, ha a kiképzett tartalékokat és a hadianyagot teljesen figyelmen kivül hagyják. Teljesen egyetértek Bernstorff gróf német delegátussal, aki a genfi határozar tokért a felel ős céget azokra a kormányképviselőkre hántotta, akiknek befolyására e határozatok létrejöttek. Még azok a kormányok,amelyeknek figyelme országuk különleges helyzeteben elsősorban a tengerészeti leszedésre irányul, még azok sem hagyhatják figyelmen kivül, hogy végeredményben valamennyi nemzet közös érdekét sértené, ha a szárazföldi le. szerelés meghiúsulna és ha ennek következtében főképen Európában a fegyverkezésnek oly állapotát tartanák fenn,amely a béke tartós biztosításával nem egyeztethető össze. A mostani genfi határozatok után már csak egy utolsó reménység marad. A leszerelési bizottságnak ugyanis csak az előkeszités a feladata és nem illetékes a probléma végleges eldöntésére. Fennáll teh^t még a lehetősége annak, hogy megváltozik az'az álláspont,amelyet a képviselt kormányok többsége eddig _ olfogla lt. Ha ez a remény sem teljesedik be s ha ezek a kormányok továbbra is elzárkóznak valamennyi nemzetnek a leszerelésre irányuló óhajtása olől, akkor ők viselik a felelősséget a dolgok oly alakulásáért,amelyet a magam részéről csak a legnagyobb aggodalommal tekinthetek. Lehetséges,hogy az a hatás,amel yet ,a "jóvátételi kérdés közeli megoldásától remélek, olyan lesz, hogy a leszerelés terén is éreztetni fogja hatását, mert hiszen a nemzetközi kapcsolatok ^fejlődésének előfeltételei minden téren ugyanazok: megértés a kölcsönös létszükségletek iránt, valamennyi kultúrnép egyenjogúságának elismerése és felismerése annak, hogy az általánosságban tartott eszmét nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is meg kell valósit?ni. Ön, Elnök^ur. beszédében azt mondotta, hogy személyemben garanciát lát arra, hogy a német külügyi politika a csalódások ellenére is továbbra is feltétlenül a népek közti megértés célját követi. . Nem szabad azonban csodálkozni á] hogy a népek közti megegyezés hiveinek sorai annál inkább ritkulhatnak, minél elviselhetetlenebbé válnak a csalódások és hogy a^csalódás a legerősebb azokban a körökben, amelyek a leginkább reméltek a népek közti megegyezés uj fejlődését. Valamennyien reméljük, hegy elérjük a célt: valamennyi nép megegyezését és a magam részéről remelem, hogy minden" becsületes fáradozás,amely erre irányul.számithat az ön& támogatására./MTI/ — — —
