Napi Hírek, 1929. május/1
1929-05-07 [0202]
-Berlin, máius 7. /folff/. A Birodalmi ás az állami hatóságok képviselőinek, valamint az Egyesült-Államok Olaszország, Szovietoroszorszag, Bulgária, Dánia, Észtország Lettország ás Mexikó követei, valamint számos német ás külföldi tudós jelenlátehén ma* avatták fel aKaiser Wilhelm Gesellschaft által tudományos célokra látesitett Harnack házat, mely a Németországban tanulmányúton levő külföldi tudósok elhelyezésére és nagyszabású tudományos . . gyűlések tartására szolgál. Krupp von Bohnen és Halbach a Kaiser Wilhelm társaság elnökei, majd dr. Stresemann birodalmi külügyminiszter és az Egyesült-Államok elnöke, valamint His titkos tanácsos a berlini egyetem rektora mondottak beszédeket, melyekben méltatták a tudomány uj otthonának jelentőségét, amely/a népek közti szolidaritásnak s az emberisig tudományos előhal adásának, melyben Németország kiemelkedő részt vesz,/MTI/ /szimbóluma • —ORSZÁGOS LEVÉLTÁR / / K-«ekció § G e n f , május 7. /Magyar Távirati Iroda./ A nemzetek szövetsége gazdasági tanácsadó bizottságának mai ülésem Nickl Alfréd követségi tanácsos, aki gróf Hadik Jánosnak a bizottság rendes tagjának képviseletében és helyettesekánt vesz részt az ülésszakon, nagyhatású előadást tartott. Theunis a bizottság elnöke ugyanis előző napi megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy a népszövetség gazdasági szervezeteinek munkái nem jutnak előre, mert hiányoznak az uj gondolatok ás kezdeményezések. Nickl erre való tekintettel uj kezdeményezést ajánlott a bizottságnak. Rámutatott arra, hogy a világkrizis egyik oka az agrárválság, melyet eddig a népszövetség mindig csak egyoldalú megvilágításban tárgyalt', amennyiben külön bizottságban egyesitette a mezőgazdákat s reájuk bizta hogy maguk között igyekezzenek megoldani a kárdást. Már pedig az agrárválság nem egyoldalú agrárk'rnid, hanem prob. ámája az egész vilagoazdaságnak*nemcsak mezőgazdasági termelési, hanem piaci kérdés is ás így megoldásának tengelye a piacban van, tehát a kere skedelmi politikában. 5z agrárválság szempontjából, ugyanis Jles "különbséget KeTí tenni az agrárimport ás agrárexport országok között. Előbbieket Az úgynevezett agrárolló vagyis a mezőgazdasági és ipari cikkek árai közötti diszparitas korántsem sujt"a annyira, mint az utóbbiakat. Az pgrsrimport országoknak rendelkezésére áll a belső fogyasztási piac és ok túlhajtott vámvédelemmel igyekeznek az agrártermékek áresését megakadályozni. Ez az agrárprotekcionizmus azonban nagy mértékben nehezifi az agrárexport országok számára a mezőgazdasági kivitelt ás még lejjebb nyomja az agrárexport értékek árait. E hatás súlyosan jelentkezik az agrárexport országok-kereskedelmi és_fizetési mérlegáben^és lerontja azok vásárló— erejét. A népszövetségi határozatok állandóan hangsúlyozzák a vámcsökkentések szükségességét, de mindig csak ipari vámvádelem ' .csökkentéséről beszélnek. Mas szóval ezekben a határozatokban a mezőgazdasági exportállamok exisztenciális érdekei nem jutottak olyan mértékben szóhoz, amilyen mértékben azt súlyos hely zetükf"" Pedig ez országok gazdasági viszonyainak javulása nemcsak aa ő^ saját érdekük, hanem az ipari államoké is, mivel iparcikkeiknek vevői elsősorban az agrár exportállamok. Már pedig a nyugateurópai államoknak kelet felá irányuló ipari exportja elől hiába haritják el az akadályokat, ha ugyanakkor lehetetlenné válik a mezőgazdasági sikkeknek keletről nyugat felá való áramlása az olyan kereskedelempolitikai rendszabályok folytan, melyek egyenértékűek a teljes prohibicioval. Ezekre való tekintettel^ Nickl Alfréd a következő javaslatot terjesztette a konferencia elé: I ^^U-Ö^-^ÖO. Kéressék fel a gazdasági bizottság, hogy ugyanúgy, amint például a szán- ás cukor-kárdésben, épen ugy a mezőgazdasági válság kérdéseiben is inditson meg mielőbb széleskörű ankétot, amelynek során hallgassák meg a fontosabb agrárexport ás agrárimport államokat. Az ankét tfágso célja a gazdasági árdekisllentétek lehető kiegyenlítése az agrárexport ás az agrárimport államok között. • sete 1
