Napi Hírek, 1929. május/1

1929-05-01 [0202]

Ez a közönség érdekeinek jobb kielégítése mellett megtakarítást is , jelen tene. s ezéH? a jövőben, amikor erre alkalom kínálkozik, a fő­Mlrö^, egyetértésben kíván e téren eljárni. Elérkezettnek látja az időt arra, nogy,a nemzeti munkavédelmi szervezetet szűkebb korlátok közé szorítsa* Átérzi az intézmény további fenntartásának szükséges­ségét, a régi széles keret. fenntartása azonban nem indokolt, A budapesti rendőrlegénység elhelyezését sikerült megoldania két tel­jesen modern rendőrotthon építésével, A mai nyugellátási törvény tény­leg mostoha elbánásban részesiti a hivatásuk közben életüket vesztett csendőrök és rendőrök hátramaradottait. Az államnak bőkezűen kell gon­doskodni ezeknek a.hátramaradottaknak eltartásáról. Végül hangsúlyoz­ta, hogy a belügyijtárca szükségleteire fordított összegek az állam biz­tonságának és rendjének,^ de ennek során a gazdasági életnek is alap­ját jelentik s ezért kérte, hogy szeretettel foglalkozzék a bizott­ság a tárca költségvetésével, A bizottság ezután általánosságban elfogadta ? tárca költség­vetését. A részletes # tárgyalás során az -'1. cimnél Teme.sváry Imre kifogásolta az állampolgársági ügyek igen késedelmes /.elintézését, Scitovszky Béla belügyminiszter kijelentette, hogy az állampol­gársági és visszahonosítási kérdés nehézségeivel teljesen tisztában vafc. Tizenkétezer ügydarab nincs elintézgve. A gyorsabb lebonyolítás érdekében különválasztatja azokat az ügyeket, amelyekben külföldi haté­ságok mutatnak érdeklődést, az italmérok és dohányár usok ügyét, s azo­kat az ügyeket is, amelyek sürgőssége nyilvánvaló. A 2. cimnél Szabó Sándor a községi adminisztráció nehézségeire' mutatott rá s kérte a kormányt, hogy a községek önkormányzatának fej­lesztése érdekében tegyen meg minden lehetőt. Schandl Károly aggodalommal szólott arról, hogy egyre nagyobb méretekben indul meg a menekülés a falvakból a varosokba, különösen_ a fővárosba, ami arra vezethető vissza, hogy falvainkban minden tekin­tetben szomorúbbá válnak a viszonyok. Sándor Pál kérdezte, miért tesznek különbséget a névmagyarosí­tások terén a rendezett és nemrendezett, tehát zsidó vallásúak KÖZÖ tti Scitovszky Béla belügyminiszterUiangsulyozta, hogy a községek ház­tartásának rendezéséről szóló javaslat szólalja a községfejlesztés gondolatát. Külön törvény rendelkezik majd a mezővárosról, pmelynek több önállóságaés függetlensége lesz, mint a mai nagyközségeknek és az-' élükön álló vezetőnek olyan hatáskörük lesz, mint ina a főszolgabíró­nak. A községi kölcsönökkel szemben óvatosnak kell lenni, hiszen a városok is tulmennek a rendelkezésükre bocsátott kereteken. y A^ nép jó­léti miniszterrel együtt foglalkozik a szegénykérdés megoldásával, amelyet oly módon gondol, hogy a tehetősebb községeknek lehetővé teszi e kérdésnek saját hatáskörükben való elintézését* A névmagyarosítá­sok kérdésében nem tud ujat mondani,Ezt a privilégiumot nem adják meg mindenkinek, csak az arra érdemeseknek, akik akár a katonai szolga­latban, akár a polgári életben szereztek megfelelő érdemekeU Hangsú­lyozta azonban, hogy a vallás nem játszik szerepet s így nem áll meg az az állítás, mintha a zsidósággal szemben bizonyos ammozitas lenne. A 3. címnél Wolff Károly a nemzeti munkavédelmi hivatalok fenn­tartásának szükségességét hangsúlyozta, s kérte a minisztert, < oszlassa el a nemzeti alapon álló társadalom aggodalmait s jelentse ki, t hogy a költségvetésben mutatkozó tendencia nem jelenti a munkavédelmi szervei. • zet teljes kivégzését, ,/Folytatása következik./

Next

/
Thumbnails
Contents