Napi Hírek, 1929. április/2

1929-04-17 [0201]

/A genfi lefegyverzést előkészitő bizottság ülése. Folytatás/ A délelőtti ülés utolsó szónoka Massigli francia delegátus volt. aki a japán delegátus által a leszerelést előkészitő bizottság feladatáról kifejtett álláspontot támogatta és elvből tiltakozott a lefegyverzésnek egyes típusokra való vonatkoztatása és a fegyverkezés csökkentésének matematikai és automatikus megállapítása ellen, miután nézete szerint minden egyes államnak különleges szükségletei tekintetbe veendők. :: B e r 1-i n , április 17. ftölff/ A ma megkezdődött

#

német f

yáripari és kereskedelmi nagygyűlés teljes ülésén dr. Curtius biroalmi gazdaságügyi miniszter Deszédet mondott, melyben egyebek között a következőket jelentette ki: A most folyó párisi jóvátételi tárgyalásokon a német népre és a német közgazdaságra", valamint ezen keresztül az egész európai közgazdaságra és az egész világ gazdasági békéjére hosszaidon keresztül elöntő befolyással biró kárdss megoldásáról van szó. Minden attól függ, hogy a Parisban összegyűlt szakértők feladatukat pusztán gazdasági jellegűnek tekintsék és politikátólmentes tárgyilagossággal végezzék. Még az is, amit Németország saját felelősségére, gazdasági erejeHEk^: teljesitőképesságánek határain belül, a jövőben való fizetés teránmagára vállal. végső eredményében azoknak a felelősségére történik, akik ma Parisban erről a kérdésről tanácskoznak. Parisban most nem arról van szó, hogy % . kereskedelmi ügyletben szokásos módon a követelések ás tartozások összegének nagyságán alkudozzanak, hanem az arra hivatott szakért ők-az egész világra rá

nehezedő gazdasági válság

) megszüntetéséről tárgyalnak /MTI/ (együttes erővel való § A Magyar Távirati IroJa jelenti: A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután Kenéz Béla elnöklése mellett megkezdte a kultusztárca költségvetésének részletes tárgyalását. Az ülésen a kormány részéről Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, valamint Wekerle Sándor pénzügyminiszter vett részt. A I, részt a bizottság hozzászólás nélkül fogadta el. A II. résznél Lakatos Gyula az egyházi adóztatással kapcsolatban azt kivánja, hogy objektiv kategóriák legyenek megállapítva azoknak a céloknak tekintetében, amelyekre egyházi adó igénybevehető. Továbbá legyen magszabva az adó mértéke, végül precizirozzák az állami behaitási segédlet igénybevételének a lehetőségét. Sokallja a 10 százalékos kulcsot, amelynél állami behajtás még lehetséges. A tanügyi kérdésekkel kapcsolatban kéri, hogy olyan helyeken, ahol az állam, a közság és az egyház k'ulön-kplön iskolát tartanak fenn, a felesleges kiadások elkerülésére vegyék revízió alá az iskolák számat. Sándor Pál a 10 százalékos behajtható egyházi adót kevésnek tartja. Különösen az ő felekezeténél, amelynél a mult évben 400.000 pengős deficit volt. Ha nagyobb adóztatás nem lehetséges, az egyház nem tarthat fenn felső iskolákat, kórházai számát is csökkentenie kell ami azután az állam feladatait fogja szaporítani. /Folytatása következik./ ORS7Ár?nc> i CWÉITAO