Napi Hírek, 1929. április/2

1929-04-29 [0201]

§ Bukarest, április 29. A lapokat élénken foglalkoztatja az egyre növekvő gazdasági válság amely elsősorban a nap-nap után megismétlődő üzemkorlátozásokban ás beszüntetésekben nyilvánul meg. Egykor virágzó iparvállalatok kénytelenek minimálisra csökkenteni termelésüket, aminek következtében a munkanélküliség olyan arányokat ölt, aminőre talán még sohasem volt példa Romániában. A megélhetés napról napra drágul s hivatalos megállapítás szerint az ország lakosságának nyolcvah százaléka nem keresiTaz életf enhartáshoz feltétlenül szükséges minimális összeget. A gazdasági válság csalhatatlan jelenségei'a Különböző országrészekben történt munkáselbocsáVtások ás sztrájkok. Legutóbb a nagyváradi cipőgyárak kénytelenek voltak ezer munkást szélnek eresztem. A faüze^ek munkáasai az egész Székelyföldön sztrájkba léptek, főleg azért, mert a vállalatok a nyolcórás munkanap helyett a tízórásat akarják bevezetni. A Diminéata szerint Bukovinában is sztrájkba léptek a faüzemek munkásai. /MTI/ fW^/Pénzügyi bizottság ülése, l.folytatüs / A Windischgraetz-féle erdőbirtok megvásárlásáról szóló szerződést hassay Károlynak.szívesen rendelkezésére bocsátja. Az £rdőbirtok megvásárlására az adott impulzust, hogy a rendes üzemtervszerü tarolás leginkább állami kezelés mellett lehetséges. A magánkézben lévő birtoknál sokszor hamarabb végzik a vágásokat, ami azután később nagy károkat jelent. Ezért he lyes, ha .a nagy komplexumok a kincstár kezére kerülnek s mindig is arra fog törekedni, hogy a kincstár megszerezze a nagyobb erdőkompiexuaokat. A vétel igen előnyös volt. Az állam 831,360 pengőért vásárolta meg a 2,402 kat.hoíd területet. A visszavásárlási jogot azért kellett biztosítani, mert az eladó kikötötte. A visszavásárlá

si jog 1930^ig van biztosítva; több mint valószínű, hogy /sorj nem'"kerül ra/ de meg ebbai az esetben is vissza kell téríteni a kincstarnaK a beruházásokat, stb , Az állam érdekét tehát a legteljesebb mértékben megvédi a szerződés, nem történt itt semmiféle előzekenység

;

hanem előnyös vétel volt az állam szempontjából. Az állami szérumtelep feladata az árszabályozás, mert sok visszaélés volt amiatt, hogy a magántermelő intézetek jutalékot adtak az állatorvosoknak, amit természetesen a gazdaközönségnek kellett megfizetni. Az állami telep olcsóbb áron adta a szérumot, jutalékot azonban nem adott., aminek következtében 10 hektoliter szérum halmozódott fel, olyan mennyiség,amellyel egész Európát be lehetett volna oltani. Nem vette azonban senki sem. mert nem volt jutalék s ekkor jelentkezett a Lux- cég,amely . a bruttó forgalomból 20 % jutalékért kötelezte magát arra, hogy a forgalmat megkétszerezi. Rassay Károly: Ugyanolyan árak mellett? Mayer miniszter: Igen. Ma is'ugyanolyanok az árak, sőt olcsóbbak 30-35 %-kal a magánintézetek árainál. Reméli, hogy ezek az adatok meggyőzték Rassayt arról, hogy semmiféle visszaélés nem volt ebben a kérdésben

ö A miniszter ezután adatokkal szolgált az állami birtokokban • történt változásokról s részletesen felsorolta a történt vásárlásokat. Majd hangsúlyozta, hogy a téli gazdasági iskolák fejlesztését feltétlenül szükségesnek tartja és meg is tesz mindent ezen a téren,ha meglesz reá a pénzügyi lehetőség* /folytatása következik/